Read Ebook: A könyv története (2. rész) A könyv történeti fejlődése by Steinhofer K Roly

Font size: 10 px 15 px 20 px 25 px 30 px 35 px

Background color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Text color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Apply/Save settings

Ebook has 92 lines and 20860 words, and 2 pages

IPAROSOK OLVAS?T?RA.

Szerkeszti: M?RTONFFY M?RTON nyug. iparoktat?si f?igazgat?.

A K?NYV T?RT?NETE

A K?NYV T?RT?NETI FEJL?D?SE

IRTA

STEINHOFER K?ROLY

KIADJA:

LAMPEL R. Kk. r. t. k?nyvkiad?v?llalata

BUDAPEST, 1916

FRANKLIN-T?RSULAT NYOMD?JA.

BEVEZET?S.

A k?nyv szerepe az ember ?let?ben.

Ha a k?nyv ?rt?k?t a maga teljess?g?ben m?rlegelj?k, arra a k?ts?gbevonhatatlan meg?llap?t?sra jutunk, hogy a k?nyv az ember ?let?ben fontos ?s m?lyrehat? szerepet j?tszik. Az ember ?let?t a k?nyv kiz?r?s?val elk?pzelni - szinte lehetetlen. Olyan szorosan ?sszef?gg ma m?r a k?nyv az ?lettel, hogy e kapcsolattal foglalkozni, bizony?ra nem lesz ?rdektelen.

Mindenekel?tt azonban tiszt?ba kell j?nn?nk azzal, hogy mi a k?nyv. Ezt legh?vebben t?kr?zik vissza Harmsz Klausz, a lelkes k?nyvbar?t k?vetkez? sz?p szavai: <> ?szint?bb ?t?rz?ssel ?s rajong?ssal val?ban nem lehet a k?nyvr?l nyilatkozni. Ha komoly meg?rt?ssel ?tgondoljuk ezeket a szavakat, tiszt?n kell, hogy el?tt?nk lebegjen az a k?ts?gtelen igazs?g: a k?nyv az emberis?g legnagyobb kincse. Mindenesetre nagyjelent?s?g? meghat?roz?s ez, de semmi sz?n alatt sem t?lz?. Hiszen a k?nyvnek k?sz?nhetj?k mindazt, amit a multban t?rt?nt esem?nyekr?l, alkot?sokr?l, k?zdelmekr?l ?s szenved?sekr?l tudunk, amelyek bizonyos id?ket annyira jellemeznek. S ha nem volna k?nyv ?s nem lett volna m?r a multban is, vajjon tudn?nk-e minderr?l? Bizony nem. Mert ha csak sz?jr?l-sz?jra sz?llna a tud?s egyik nemzed?kr?l a m?sikra, kor?ntsem volna olyan korh?, mint van az ?rott sz?, a nyomtatott bet? ?ltal. Vil?gos ime, hogy az ?l?sz?val hirdetett tudom?nynak nincs maradand? ?rt?ke; az id?vel eln?mul s ami meg is marad bel?le, az is csak ferd?t?s. Igaz ?rt?ke csak a k?nyvnek van, mely b?r l?tsz?lag n?ma ?s halott, de val?j?ban hatalmasabb ?s er?sebb mindenn?l, ami ?l.

Mindez azt mutatja, hogy a k?nyv fontos szerepet j?tszik az ember ?let?ben. Szerep?nek fontoss?ga azonban f?leg abban rejlik, hogy fenntartja a tudom?nyt ?s a nagy szellemekkel val? ?rintkez?s fonal?t.

A tudom?ny szempontj?b?l tekintve a k?nyv szerep?t, az oktat?t l?tjuk benne ?s halljuk, amint frissen ?s elevenen besz?l ?vsz?zadokkal, s?t ?vezredekkel ezel?tt megt?rt?nt dolgokr?l, let?nt nemzed?kekr?l, azok szok?sair?l, ?rtelmi vil?gukr?l ?s ?letm?djuk eg?sz berendez?s?r?l. A k?nyv ebben a szerep?ben sz?lnak hozz?nk a mindenkori tud?sok a tudom?ny minden t?rbeli halad?s?r?l ?s vivm?nyair?l. ?s az ?ltaluk lerakott eszm?kb?l ?s eszm?nyekb?l t?pl?lkozott ?s t?pl?lkozik a fiatalabb nemzed?k, hogy azut?n saj?t tapasztalataival kieg?sz?tve, ism?t ?tpl?nt?lhassa az elj?vend? nemzed?kre.

A m?sik szempontb?l kiindulva, a k?nyv szerepe m?r ?ltal?nosabb. ?mb?r ebben a szerep?ben is oktat, de m?r ink?bb lelki ?lvezetet ?s gy?ny?r?s?get ny?jt. Megsz?laltatja a mindenkori nagy ?r?kat ?s k?lt?ket. Amikor valamelyik ?r?nak vagy k?lt?nek gondolataiban gy?ny?rk?d?nk, ?gy ?rezz?k magunkat, mintha alakjai k?zvetlen?l mellett?nk voln?nak, hozz?nk sz?ln?nak s k?pzelet?nkben szinte megelevenednek. S csak akkor, mikor a k?nyvet letessz?k ?s m?r nem olvasunk t?bb?: akkor ocsudunk csak fel abb?l a k?pr?zatb?l, mely elhitette vel?nk, hogy az ?r?, a k?lt? alakjai itt vannak mellett?nk. De ?rezz?k valamely k?nyv olvas?sakor azt is, hogy behatolunk az ?r? gondolatvil?g?ba ?s olyan idegen eszm?kkel ismerked?nk meg, amelyekr?l annakel?tte nem tudtunk semmit. Ilyenkor eg?szen rabj?v? lesz?nk az ?r? gondolatainak ?s igyeksz?nk gondolatait magunk?v? tenni. ?s sok esetben saj?t gondolatainkra is ismer?nk, de az is oly j?t?kony hat?ssal van re?nk, mert mi saj?t gondolatainkat sohasem tudjuk ?gy kifejezni, mint az ?r?, ki a l?lek elemz?s?vel foglalkozik.

A k?nyv egy?bk?nt leg?szint?bb ?s leg?nzetlenebb bar?tja az embernek. Bizalommal fordulhatunk hozz? minden id?ben b?rmilyen ?gy?nkkel ?s bajunkkal. Ha felvil?gos?t?sra van sz?ks?g?nk, megadja; ha sz?rakozni akarunk, sz?rakoztat; b?natunkban megvigasztal, eltereli gondolatainkat a rosszt?l ?s figyelmeztet a j?ra.

Becs?lj?k teh?t a k?nyvet ?gy bels?leg, mint k?ls?leg, ne rong?ljuk, hanem ?vjuk meg ?ps?gben ?s vegy?k k?r?l szeretettel, mint igaz j? bar?tot.

Ezen r?vid elm?lked?s kieg?sz?t?sek?pen hadd ?lljon itt n?h?ny nagy embernek a k?nyvekr?l tett megjegyz?se.

Ha kerted k?nyvt?radban van, semmid sem hi?nyzik.

A k?nyveknek megvan a maguk sorsa.

Nincs olyan rossz k?nyv, amelyben ne volna valami hasznos.

A legnagyobb el?ny, amelyet a muzs?kkal val? j?t?kony t?rsalkod?sb?l nyert?nk, az, hogy a tanul?s ?s az olvas?s megtan?t term?szet?nk legy?z?s?re ?s megszelid?t?s?re; meg?rtj?k, hogy szeretni kell a m?rs?kletet s minden t?lz?st?l tart?zkodni.

Szabadid? k?nyv n?lk?l hal?l, ?lve eltemettet?s.

A k?nyv az az embernek, mint a mi a sz?rny a mad?rnak.

A k?nyv az a tan?t?, ki minket vessz? ?s feny?t?k n?lk?l, szid?s ?s harag n?lk?l, tal?r ?s p?nz n?lk?l oktat. Ha hozz? k?zeled?nk, sohasem alszik; ha k?rdezz?k, nem titkolja el v?lem?ny?t; ha t?ved?nk, nem morog; ha hib?zunk, nem g?nyol?dik.

A k?nyvekben nyugszik minden elmult id?k lelke, a mult hallhat? hangja, ha annak, mint az ?lomnak, l?that? ideje el is t?nt. Mindazt, amit az emberis?g tett, gondolt, el?rt, vagy ami volt: t?nd?rszer?en a k?nyvek lapjai ?rizt?k meg sz?munkra. Ezek az emberis?g kiv?lasztott birtoka.

A balga egy j? k?nyvet sem ismer; az okos egy rosszat sem.

Boldogok, akik szeretnek olvasni.

A k?nyvek vezet?ink, legjobb bar?taink ?s igen sokszor vigasztal?ink, ha a sors keze re?nk nehez?l vagy az ?let zaj?t meg?nva, a mag?ny n?gy fala k?z? menek?l?nk.

N?mely k?nyvet csak meg kell izlelni, m?sokat csak le kell nyelni, s csak keveset kell megr?gni ?s megem?szteni.

Az olvas?st szeretni annyi, mint az unalom ?r?it, melyekkel az ?letben tal?lkozunk, felcser?lni a gy?ny?r ?r?ival.

A j? k?nyv, m?g pedig a minden id?nek j?, nem a mai cseveg? k?nyveknek egy elt?n? ?r?ra sz?l? t?meg?b?l val?, hanem olyan, mint kir?lyok ?s kir?lyn?k t?rsas?ga; a f?ld hatalmasainak ?s kiv?lasztottjainak tiszta t?rsas?ga.

A k?nyv t?rt?neti fejl?d?se.

A k?nyv az ?korban.

A legr?gibb id?kben a <> nem a mai fogalmat fejezte ki. Ez a sz? az els? ir?anyagok elnevez?se ut?n maradt re?nk. A k?nyv ugyanis az egyiptomiakn?l <> , a g?r?g?kn?l <> , a r?maiakn?l pedig <> volt. Bevett szok?s volt az k?l?nben mindig, hogy ha egy t?rgy valamely elnevez?st kapott, az az elnevez?s m?g akkor is ?ltal?nosan haszn?latban maradt, amikor tulajdonk?peni jelent?s?g?t m?r r?g elfelejtett?k.

Az ?r?anyagok kezdetben igen k?l?nf?l?k voltak. K?vet, f?t, viaszt, ?rct ?s ?lmot haszn?ltak, amelyekbe az ?r?sjeleket bev?st?k. A legr?gibb ismert irott eml?k egy hierogliffel tele?rt k?lap, amelyet Oxford egyik m?zeum?ban ?riznek. A tud?sok meg?llap?t?sa szerint Kr. e. 4000 ?vvel egy egyiptomi kir?ly k?sz?ttette. K?lapra volt feljegyezve M?zes 10 parancsolata is, k?oszlopokra pedig fel voltak jegyezve Izr?el fiainak csillag?szati megfigyel?sei. Egyiptomban nagy mennyis?gben tal?ltak ?k?r?sos k?lapokat, amelyekre Babilonia helytart?inak az egyiptomi kir?lyokhoz int?zett jelent?sei vannak feljegyezve; ezekb?l meg?llap?that?, hogy a Kelet egym?st?l messzees? orsz?gai ?r?sbelileg ?rintkeztek egym?ssal. Kitetszik ez k?l?nben Deborah ?nek?b?l is: <<... a Makir nemzets?gb?l a t?rv?nytud?k ?s a Zebulonnak nemzets?g?b?l, akiknek m?lt?s?gok vagyon a n?pek egybegy?jt?s?re, hozz?m j?nnek ?r?de?komnak level?re...>>

Ezeknek a kezdetleges ?r?anyagoknak a haszn?lata azonban igen k?nyelmetlennek bizonyult, az iratok meg?rz?se ?s tov?bbad?sa pedig neh?zs?geket okozott s igy k?nnyebben kezelhet? anyag ut?n kutattak. V?kony ?llatb?r?kkel ?s falevelekkel pr?b?lkoztak. A p?lmafa nagy ?s sz?les leveleire a hinduk ?rtak. ?gynevezett <> a perzsa kir?lyok uralkod?s?ra vonatkoz? fontos adatok voltak feljegyezve, m?g a perzs?k szent iratai ?ll?t?lag 1200 - ?ldozati ?llatokt?l sz?rmaz? - b?rb?l ?llottak. Az alexandriai k?nyvt?rban volt Hom?rosz m?veinek egy p?ld?nya, amely kigy?b?rre volt ?rva arany bet?kkel.

Az ?kori ?r?anyagok k?z?l mindenesetre a <> v?lt be a legjobban, amelyet az egyiptomiak a papirusz-n?v?nyb?l k?sz?tettek. A papirusz-n?v?ny Egyiptom mocsaraiban teny?szett ?s 2-3 m?ter magasra is megn?tt. Az ?r?anyagot a n?v?ny puha rostjaib?l k?sz?tett?k. A papirusz-sz?rakat v?zben felfriss?tett?k, azut?n a z?ld k?rget a rostr?l elt?vol?tv?n, azt szeletekre v?gt?k. A puha rostokat nedves deszk?n egym?s mell? tett?k, miliumragaszt?val bekent?k, majd egy m?sik sorozatot keresztbe raktak, v?gre az eg?szet azon nedvesen lenyomt?k, hogy egyenletes legyen. Igy keletkezett az a v?szonhoz hasonl? anyag, melyet egym?shoz ragasztott darabokb?l tetsz?s szerint hosszabb?tottak. A papirusz gy?rt?s?t az ?llam vette kezel?sbe ?s csakis az ?llami gy?r b?lyeg?vel ell?tva bocs?tott?k ?r?ba. Alexandria megalap?t?sa ut?n a papiruszgy?rt?s m?r nagyobb lend?letet vett s mint f??r?anyagot nagy mennyis?gben sz?ll?tott?k G?r?gorsz?gba ?s R?m?ba.

Az egyiptomiak papirusztekercseit tekinthetj?k az els? k?nyveknek. A legr?gibb ismert k?nyv: a Prissze-papirusz, mely Kr. e. 2500-b?l val?. A tekercsalak azonban sem a haszn?latn?l, sem pedig a meg?rz?sn?l nem volt k?nyelmes. Az olvas?sn?l a tekercseket le- ?s felg?ngy?l?tett?k. Term?szetes, hogy ez a folytonos g?ngy?l?t?s nem haszn?lt a k?nyvnek. Haszn?lat k?zben legink?bb a sz?le kopott. Ezen ?gy seg?tettek, hogy egy v?d?szalagot ragasztottak re?ja; de m?g ?gy is kopott. A v?d?szalagon k?l?nf?le megjegyz?sek voltak, ?. m. a gy?r b?lyege, az ?r, de mindenekel?tt a c?m. A tekercs k?nnyebb le- ?s felg?ngy?l?t?s?re ?s egy?ttal megv?d?s?re csontb?l vagy f?b?l k?sz?lt hengeralak? p?lc?t ragasztottak az utols? laphoz. S hogy f?rgek ellen is megv?dj?k, a tekercseket c?drusolajjal bekent?k. Az egyiptomiak a tekercseket eleinte kors?kban, k?s?bb fal?d?kban ?rizt?k.

Amikor Egyiptom R?ma hatalm?ba ker?lt , a papiruszgy?rt?s magas t?k?lyre emelkedett. A gy?rt?snak k?zpontja Alexandria volt ?s az ?llam az egyed?r?s?got eleinte nagy ?sszeg ellen?ben b?rbe adta a v?llalkoz?knak, k?s?bben maga kezelte. A r?maiak k?l?n?s gondot ford?tottak a papirusz gy?rt?s?ra ?s a legjobb fajt?kat a cs?sz?rok ut?n nevezt?k el. Igy volt Augusztusz-papirusz, amely k?s?bben k?nytelen volt hely?t a m?g finomabb Klaudiusz-papirusznak ?tengedni. Tiberiusz cs?sz?r idej?ben megesett, hogy a papiruszn?v?nytermel?s rosszul ?t?tt ki, minek folyt?n az ?r?anyag k?szlet?t - mint ?hins?g alkalm?val - meghat?rozott adagokban adt?k ki.

Minthogy kezdetben k?be, f?ba ?s ?rcbe v?st?k az ?r?sjeleket, mag?t?l ?rtet?d?, hogy az embereknek er?sebb ?r?szerre is volt sz?ks?g?k. Ez az ?rcb?l vagy csontb?l k?sz?tett ?r volt, milyet a r?zm?vesek m?g ma is haszn?lnak. A g?r?g?k ?s r?maiak a viasz- ?s ?lomt?bl?kra vessz?vel irtak, amelyet k?s?bben a kihegyes?tett n?d- ?s mad?rtoll v?ltott fel. A papiruszon val? ?r?shoz m?r tint?t is haszn?ltak, amely m?zg?ban felkavart ?s v?zzel h?g?tott sz?nkorom volt. Haszn?lt?k m?g tint?nak a sz?piahal ?s tintahal nedv?t is. A tint?t a tintatart?ban, az ?sszes ?r?szereket pedig a kalam?ristokban tartott?k.

De haszn?ltak az ?r?shoz sz?nes fest?keket is. A v?r?s fest?ket <>-nak nevezt?k. Pliniusz a cin?bert is miniumnak nevezte, ut?bb azonban az ?lomv?r?s lett a minium, a cin?ber pedig a <> nevet kapta. V?r?s fest?kkel vonalozt?k az ?r?sra szolg?l? lapokat, v?r?s vonalak szeg?lyezt?k a tele?rt lapokat, v?r?s fest?kkel ?rt?k a fejezetek c?m?t, a kezd?bet?ket ?s kezd?sorokat.

Nevezetes k?nyvt?rak ?s k?nyvgy?jt?k a kinaiakn?l is voltak. Els? helyen ?llott a cs?sz?ri k?nyvt?r, amely a Leang-dinasztia alatt 370,000 k?tetre ment. Schuang-ti cs?sz?r azonban m?r ink?bb ellens?ge volt a k?nyvnek, mint kedvel?je. Kr. e. 1213-ban minden k?nyvet el?getett. De az?rt voltak k?nyvt?rak a birodalom minden r?sz?ben; egyes k?nyvgy?jt?k ?s tud?sok is b?rtak k?nyvt?rakkal.

Share on: WhatsApp @Hash Facebook Tweet