Read Ebook: A könyv története (2. rész) A könyv történeti fejlődése by Steinhofer K Roly

Font size:

Background color:

Text color:

Ebook has 92 lines and 20860 words, and 2 pages

A renesz?nsz-m?v?szetet M?ty?s kir?ly k?nyveiben, a Korvin-k?dexekben lelj?k fel. Csakhogy ezek nem magyar k?nyvfest?k ?ltal k?sz?ltek. Legnagyobb r?sz?k Olaszorsz?gb?l, Firenc?b?l hozatott; azok pedig, amelyek M?ty?s kir?ly budai palot?j?ban k?sz?ltek, szint?n idegen k?nyvfest?k m?vei. M?ty?s kir?ly, a renesz?nsz egyik buzg? ?pol?ja, igen szerette a pazar f?nnyel ki?ll?tott k?nyveket ?s ?gy teljesen szabad t?rt nyitott a k?nyvfest?knek, kik - ?lve az alkalommal - a legnagyobb pomp?t fejtett?k ki. A k?nyveket n?ha eg?sz lapokat bet?lt? kompozici?kkal d?sz?tett?k, amelyek keret?be rendesen beillesztett?k a kir?ly s kir?lyn? arck?p?t ?s a Hunyadi-c?mert. A lapsz?li disz?tm?nyeket a legv?ltozatosabb n?v?nyi ?s ?p?t?szeti motivumokb?l ?ll?tott?k ?ssze. Az alakok rajz?ban az anat?mia m?g hib?s ?s hagyom?nyos, de a b?v?s ?s t?m?r szinez?s klasszikus sz?ps?g?. A h?res olasz mester, Attavante is M?ty?s kir?ly szolg?lat?ban ?llott s az ?ltala festett k?nyvek k?z?l nem egy vil?gh?r?v? lett. Magyar k?nyvfest?kt?l is ismer?nk n?h?ny k?nyvet, amelyekben a renesz?nsz hat?sa ?szlelhet?. Ilyenek <> ?s Kinizsi P?ln? imak?nyve . Ez ut?bbinak k?l?n?sen sz?p a c?mlapja, amely az els? lap sz?veg?t ?l?nk vir?gos lapsz?li d?sz?tm?nyekkel foglalja be s az inici?l?ban M?ri?t a kis J?zussal, alul pedig a Kinizsi ?s Magyar csal?dok c?mer?t t?nteti fel. Hogy ez az imak?nyv m?g a keny?rmezei h?s hal?la el?tt k?sz?lt neje sz?m?ra, tanus?tja egyik lapj?n az im?ds?g <>.

A k?nyvnyomtat?s feltal?l?s?val a k?nyv ?j k?nt?st ?lt?tt. Ebben a k?nt?sben a k?nyv m?r azz? lett, ami tulajdonk?peni rendeltet?se: az ismeretszerz?s eszk?ze. A k?nyvnyomtat?s els?, 1500-ig k?sz?lt term?keit inkunabul?knak nevezz?k. Az inkunabul?kat kezdetben pergamenre, k?s?bben papirosra nyomtatt?k. Az akkoriban haszn?lt papiros tart?s ?s sz?p feh?r volt ?s a m?ly fekete nyom?ssal igen j? hat?st tett. A k?nyvek alakja kezdetben foli? , majd kv?rt volt. Ismer?nk azonban okt?v alak?t is, p?ld?ul Augusztinusznak <>-j?t, amely 1467-ben jelent meg.

A k?nyvk?t?s ?tv?ltoz?s?ra k?l?nben nagy jelent?s?ggel b?rt az a momentum, hogy a k?nyvt?bl?k d?sz?t?s?re a keleti form?kat vett?k ?t. Ugyanis a r?gi id?ben sehol sem ?rtettek jobban a b?r kik?sz?t?s?hez ?s monument?lis disz?t?s?hez, mint a Keleten. A renesz?nsz hozta teh?t a keleti b?rdisz?t?-m?v?szetet a Nyugatnak. A renesz?nsz-k?t?snek azonban k?l?n?s ismertet?jele a k?l?nb?z? form?k ?sszeolvaszt?s?val nyert d?sz?t?si motivumok. Magyarorsz?gon a renesz?nsz-k?t?st M?ty?s kir?ly h?res Korvin-k?dexeinek k?t?sei k?pviselt?k. A b?rk?t?sek pr?seltek ?s aranyos arabeszkekkel, gy?r?s holl?val vagy Magyar- ?s Csehorsz?g c?mer?vel voltak d?sz?tve. A k?k- ?s violasz?n? b?rsonyk?t?sek pedig z?ld selyemszalagr?l f?gg? r?zcsatokkal voltak ell?tva.

Magyarorsz?gon a k?nyvek gy?jt?se Szent Istv?n kir?ly idej?ben kezd?d?tt. Maga Szent Istv?n volt az els?, aki k?nyveket gy?jt?tt ?s azon volt, hogy k?nyvt?rak alap?ttassanak. 1015-iki alap?t?level?ben olvashatjuk, hogy a p?csv?radi monostornak 33 k?nyvet adott s elrendelte, hogy a k?zs?gi templomok k?nyveir?l a p?sp?k gondoskodj?k. Hasonl?an cselekedett Szent L?szl? is, aki a pannonhalmi monostornak 1093-ban 73 k?nyvet aj?nd?kozott. A f?papok el?tt Szent Gell?rt j?rt j? p?ld?val, aki nagy buzgalommal gy?jt?tte a k?nyveket, amelyeket tartalmilag is ?rt?kelni tudott. M?g a kr?nika is feljegyezte r?la, hogy <>. Az 1279-iki budai zsinat m?r k?teless?g?v? tette a pl?b?nosoknak, hogy az istentisztelethez sz?ks?ges k?nyveket szerezz?k meg. M?s alkalommal meg a kegyurak, akik j?sz?gaikon pl?b?ni?t alap?tottak ?s javadalmaztak, azt egyszersmind k?nyvekkel is ell?tt?k. Igy jutott p?ld?ul a bratkai egyh?z 1156-ban - Euzidusz alap?t?levele szerint - ?t k?dex birtok?ba.

Mag?nk?nyvt?rak is voltak ebben az id?ben, amir?l egy 1150 k?r?l ?rt oklev?l tanuskodik. Eszerint egy Adalbert nev? f??r, miel?tt Szicili?ba elindult volna k?vetnek, minden k?nyv?t a pannonhalmi monostornak hagyta. Gyerki L?szl? esztergomi pr?postnak is voltak k?nyvei, amelyekr?l 1277-ben kelt v?grendelet?ben ?gy int?zkedett, hogy azokat adj?k el ?s a befolyt ?sszeget a szeg?nyek felseg?lyez?s?re ford?ts?k. Bern?t spalat?i ?rsek, Imre kir?ly volt nevel?je meg unoka?ccseinek hagyta sok dr?ga k?nyveit. Mag?nk?nyvt?ra volt K?lm?n kir?lynak is, akir?l a kr?nika igy sz?l: <<... kit a magyarok K?nyves K?lm?nnak h?vnak, minthogy k?nyvei voltak, melyekb?l mint a p?sp?k zsolozsm?it v?gzi vala.>>

A k?s?bbi sz?zadok k?nyvt?rair?l megeml?kezv?n, els?sorban a pozsonyi k?ptalan k?nyvt?r?t kell megeml?ten?nk, amely 1425-ben 83 k?tetet sz?ml?lt. Ut?na f?leml?thet? a kolozsmonostori kolostor? ?s a veszpr?mi k?ptalan?. El?bbi 1427-ben 51, ut?bbi 1437-ben 117 k?tettel rendelkezett. A k?lf?ldr?l hazaker?lt tud?s papok pedig gazdag pl?b?niai k?nyvt?rakat alap?tottak s sz?mukra k?l?n t?zmentes helyet ?p?ttettek. Ezen k?nyvgy?jt?k k?z?l ma csak Weiteni Orb?n soproni k?pl?n eml?k?t ismerj?k, aki 1400-ban 20-n?l is t?bb k?tetr?l v?grendelkezett. A nagyszebeni pl?b?nia 1500-ig 260 k?tetet gy?jt?tt ?ssze, s ezzel ellent?tben a benc?srendiek kilenc magyarorsz?gi monostora mind?ssze 130-at.

Nagy k?nyvgy?jt? volt Zrednai Vit?z J?nos humanista, akinek f?v?gya odair?nyult, hogy k?nyvt?r?ban a tudom?ny minden ?ga k?pviselve legyen. Ez?rt term?szetesen igyekezett minden lehet? k?nyvet megszerezni. K?nyvgy?jt?si szenved?ly?nek f?lszegs?geit azonban unoka?ccse, Janusz Pannoniusz szeretetrem?lt? humorral lobbantotta szem?re. <> Zrednai Vit?z J?nos a tan?csot megfogadta ?s Olaszorsz?gban ?sszekerestette a k?nyveket; amit nem tal?lt k?szen, azt Firenc?ben le?ratta, nem tekintve ?rra, csakhogy sz?pek ?s hib?tlanok legyenek. Gazdag gy?jtem?ny?t - sajnos - hal?la ut?n sz?thar?csolt?k. Legt?bb darabja k?lf?ldre ker?lt, pedig a k?nyvek t?bl?j?n a Vit?z c?mer mellett t?bbnyire ott ?keskedett Magyarorsz?g? is, mivel els? tulajdonosuk k?ts?gtelen?l az ?r?k?st akarta megjel?lni.

M?ty?s kir?ly a k?nyvt?r hatalmass? t?tel?vel nem is k?sett sok?. Roppant nagy m?rt?kben ind?totta meg a munk?t. Gy?jt?ket k?ld?tt G?r?gorsz?gba, Olaszorsz?gba, Konstantin?polyba ?s mindenhol ?sszev?s?roltatta a szebbn?l-szebb k?nyveket. Heltai szerint egyed?l Olaszorsz?gban 33,000 magyar arany fogyott el ?vente. Hogy a p?p?knak, fejedelmeknek ?s a d?sgazdag mag?nk?nyvgy?jt?knek veszedelmes versenyt?rsa volt, m?r 1475-ben k?ztudom?s? lett, amikor Manfredini herceg bolognai k?nyvt?r?t megszerezte. Igy csak term?szetesnek kell tal?lnunk, hogy M?ty?s kir?ly k?nyvt?ra csakhamar a legels? eur?pai k?nyvt?rak k?z?tt foglalt helyet.

M?ty?s kir?ly k?nyvt?r?nak ?rizete ?s rendez?se k?l?n ?r?kre volt bizva, akik a kir?lyt, a kir?lyn?t ?s az udvari tud?sokat ki is szolg?lt?k. A fels?gek rendelkez?s?re pedig puha nyug?gy volt a k?nyvt?r helyis?g?ben elhelyezve, hogy teljes nyugalomban el?g?thess?k ki tud?sv?gyukat.

A k?nyv az ?jkorban.

Bizonyos szempontb?l az ex libriszek is a k?nyvdisz?t?shez szolg?l? anyagnak sz?m?tand?k. Az ex libriszen rendesen a k?nyv tulajdonos?nak kezd?bet?kkel jelzett vagy m?s m?don rejtett nev?n k?v?l t?bbnyire jeles mondatok ?s c?merrajzok voltak, amelyeket n?melykor h?res m?v?szek k?sz?tettek s ez?rt m?v?szi tekintetben is becsesek.

Az ?jkorban a k?nyvk?t?s a renesz?nsz-m?v?szet kifejl?d?s?vel magas t?k?lyre emelkedett. A renesz?nsz-k?t?snek nagy mesterei Olaszorsz?gban voltak. A k?nyvt?bl?kat b?r b?kez?leg ?kes?tett?k, de sohasem a j? ?zl?s rov?s?ra. A k?t?shez t?bbnyire finoman kidolgozott, ?l?nksz?n? marokinb?rt haszn?ltak, amelyen azut?n a sz?n ?s az arany a legsaj?ts?gosabb mint?zatban domborodott ki. A renesz?nsz-k?t?s olasz mint?inak Eur?pa t?bbi orsz?gaiban val? elterjed?s?re, k?ts?gk?v?l nagy hat?ssal voltak Aldusz Manutiusz velencei k?nyvnyomtat? ?s k?nyvkiad? kiadv?ny-k?t?sei, amelyeken a renesz?nsz-disz?tm?nyek a maguk teljes sz?ps?g?kben jutottak ?rv?nyre. Nem voltak t?lterhelve, hanem kev?s aranynyom?s? disz?t?ssel ell?tva. Volt egy Odisszea-kiad?s?hoz speci?lis k?t?se is. Ezen a vaknyom?s? keret arabeszkekb?l volt ?ssze?ll?tva, amelynek alapj?t egym?sba kapcsol? k?r?k k?pezt?k.

Olaszorsz?gban az els? nyilv?nos k?nyvt?r az 1608-ban Milan?ban alap?tott <> volt; a m?sodik az <>, amely 1644-ben ugyancsak Milan?ban alap?ttatott. A r?mai k?nyvt?rt Barberini Franciszk? alap?totta, amelynek nev?r?l el is nevezt?k.

Franciaorsz?gban nyilv?nos k?nyvt?r a p?risi <> volt, amelyet 1643-ban Mazarin bibornok alap?tott. Ez a k?nyvt?r minden cs?t?rt?k?n d?lel?tt 8-11-ig a k?z?ns?g r?sz?re nyitva ?llott s m?r az els? h?ten k?r?lbel?l 100 l?togat?ja volt. Mikor azonban Mazarint Fronde politikai p?rtoskod? szelleme sz?m?zet?sbe k?ldte, a k?nyvt?r elpusztult ?s ?rt?kes k?nyvgy?jtem?nye sz?tkall?dott. 1735-ben megnyitott?k a kir?lyi k?nyvt?r kapuit ?s a k?z?ns?g minden h?tf?n ?s p?nteken nappal l?togathatta.

A hamis?t?sok meg?llap?t?sa k?l?n?sen az ?korb?l ?s a k?z?pkorb?l sz?rmaz? ?rott k?nyvekn?l neh?z. Ezekn?l ugyanis az ?r?s, a bet?k ?sszet?tele, a r?vid?t?sek ?s az ?r?sjelek elhelyez?se nagyon k?l?nb?zik egym?st?l. Vannak azonban olyan k?nyvek is, amelyeket t?bben ?rtak vagy amelyekben idegen k?zzel eszk?z?lt told?sok ?s jav?t?sok fordulnak el?, mint p?ld?ul a vatik?ni k?nyvt?rban lev? Vergiliusz-k?dex, amely hat helyen mutat ilyeneket, s azok az ?r?s ut?n ?t?lve mind m?s id?b?l sz?rmaznak. Az illusztr?ci?k, amelyeket rendesen ut?lag illesztettek a k?nyvbe s ez?rt sz?mukra helyet is hagytak, an?lk?l, hogy azokat k?s?bben p?tolt?k volna, szint?n t?bb fest?t?l eredhetnek. Az eml?tett Vergiliusz-k?dex 50 miniat?rt tartalmaz, amelyek k?z?l az els? kilenc finom ?rz?ket mutat, a k?vetkez? 31 m?r iparszer?leg van rajzolva ?s fel?letesen odavetve, de az utols? t?z ism?t t?bb m?v?szi ?rz?ket ?rul el.

A k?nyv a leg?jabb korban.

Morris megalkotta a maga h?res antiqua bet?it, az arany tipusokat, majd az ut?l?rhetetlen sz?ps?g? g?t-bet?ket s ezekkel visszavezette a bet?t a maga eredeti sz?ps?g?hez. Morris p?ld?j?t csakhamar k?vett?k Eur?pa minden r?sz?ben s ma m?r minden?tt a jav?tott ?s k?nnyebben olvashat? bet?ket haszn?lj?k. Az ut?nzott bet?k ugyan nem olyan t?m?rek, mint a Morris?i, de form?ra n?zve m?gis az arany tipusokhoz hasonl?tanak. A k?nnyebb olvashat?s?got olyan m?don ?rt?k el, hogy a kis bet?k ny?lv?nyait a lehet?s?g szerint megr?vid?tett?k, a bet?k?pet sz?lesebbre vett?k ?s a bet? v?konyabb ?s vastagabb von?sai k?z?tt val? hirtelen ?tmenetet ?s ar?nytalans?got enyh?tett?k, azonk?v?l az egyes bet?fajt?kat a f?lk?v?rt megk?zel?t? ?rnyalat?v? tett?k.

A modern mediev?lisz bet?k t?bbnyire De Vinne bet?i ut?n k?sz?ltek, aki Morris pomp?s, de kiss? darabos renesz?nsz?t jelent?kenyen enyh?tette. Ezek a bet?k De Vinne eredeti bet?it?l csak annyiban t?rnek el, hogy keskenyebbek. A bet?k keskeny?t?s?t azonban igen j?l ellens?lyozza a f?gg?leges von?sok jobb ?rnyal?sa. A nagy bet?kn?l a renesz?nsz klasszikus form?it vett?k alapul, azzal az elt?r?ssel, hogy a bet?ket kiss? keskenyebbre szabt?k. A nagy bet?k azonban nem voltak teljesen egys?gesek, ami kiz?rta azt, hogy azokkal kifog?stalanul egyenletes sorokat alkossanak. Ebben az ir?nyban azut?n t?rekedtek a nagy bet?ket megjav?tani, de m?g ?gy is el?fordul, hogy egyik-m?sik bet? k?z?tt t?ls?gos nagy a h?zag. Hogy ezeknek a nagyobb h?zagoknak az elt?n?s?t lehet?v? tegy?k, a modern mediev?lisz bet?fajt?khoz ?gynevezett kiseg?t? bet?ket ?nt?ttek, amelyeknek az alkalmaz?sa azonban nem igen c?lszer?, mert - mint p?ld?ul a k?nyvc?mekn?l - nincs meg az a dekorativ hat?suk, mint a nagy bet?kkel szedett sornak.

A bet?k st?lus?ban val? nagy ?talakul?s nem t?rt?nt meg minden szertelens?g n?lk?l. A rom?n bet?k ?r?ksz?p form?i mellett megsz?lettek a t?lhajtott szecesszi? egym?sra nehezed? tipusai, amelyek er?teljes ?s lend?letes von?saik r?v?n sz?les k?rben elterjedtek. Ma m?r azonban kiszorultak ezek a tipusok s ism?t helyet adtak az egys?ges jelleg?, k?nnyen olvashat? bet?fajt?knak.

A k?nyvek st?lus?nak, c?lj?nak ?s nagys?g?nak sokf?les?ge azonban megnehez?ti ezen alapelvek ?sszefoglal?s?t. Nem sz?m?tva teh?t a t?rgy megv?laszt?s?nak, a hangulatnak ?s az ?zl?snek egy?ni k?rd?seit, puszt?n a k?nyvoldal c?lj?nak meghat?roz?s?ra szor?tkozunk. A k?nyvoldal term?szetes kiterjed?s?t ?s egy?ttal az ?kes?t?sre v?r? fel?let nagys?g?t, a sz?veges oldal szed?se adja meg. A rajz ezt a fel?letet eg?szben vagy r?szben foglalhatja el, s a k?nyv ?kes?t?s?nek egyik alapelve, hogy a sz?veggel meg nem t?lt?tt fel?let a sz?veget kis?r? meg berekeszt? ?k?tm?nyek elhelyez?s?re kiv?l?an alkalmas hely. Ilyen fel?letek vannak a k?nyv fejezeteinek v?g?n meg elej?n.

A k?nyv illusztr?tor?nak a bet?k jellege ?s form?ja ut?n kell igazodnia ?s rajz?nak fekete meg feh?r r?szeit azokhoz ar?ny?tania. Ez?rt az illusztr?tor ?ltal?ban v?ve ?vakodik att?l, hogy neh?zkes fekete ?r?sokb?l ?s vastag vonalakb?l ?ll? rajz k?nnyed, nyilt bet?fajt?b?l szedett sz?veggel ker?lj?n ?ssze, vagy ford?tva: k?nnyed, vil?gos rajzot t?m?r neh?zkes bet?kb?l szedett sz?veg mell? ?ll?tson. A t?gvonalas tollrajz azonban n?ha m?g k?v?rbet?s sz?veggel is j?hat?s?.

A k?nyv bensej?ben legel?l van az el?z?k, az a k?t lap, amelyiknek egyik?t h?ts? fel?vel a borit?k bensej?re ragasztj?k. Az ?kes?t?snek ezekre a lapokra is ki kell terjednie, m?g pedig lehet?leg diszkr?t m?don. Rendesen a nyomtatott sz?vetek m?dj?ra ism?tl?d? mint?zattal t?rt?nik ez oldalak ?k?t?se, esetleg t?bbsz?n?en is. A k?nyv tartalm?ra vonatkoz? gy?ng?d c?lz?s megengedhet? az el?z?k ornamentumaiban is, de nem szabad illusztrativ hat?sra t?rekedn?nk; az el?z?ket olyb? tekinthetj?k, mint a h?zak el?tti kertet: nem sz?nd?kozunk benne hosszabb ideig tart?zkodni, de csalogat? hat?sa r?v?n m?gis j?l esik a szem?nknek azt l?tni. Az el?z?k k?l?nben m?g egyebek k?z?tt arra is val?, hogy az ex libriszt re?ja ragasszuk. Mint?zat?nak megv?laszt?sakor a k?nyv term?szete ?s jellege az ir?nyad?. K?ltem?nyes ?s hasonl? m?vek el?z?ke?l p?ld?ul vehet?nk esetleg pillang?s ?s vir?gos ?k?tm?nyekkel telenyomtatott papirost; a komolyabb m?vek el?z?k?nek ornamentuma m?r neh?zkesebb kell hogy legyen.

Az el?z?k ut?n az el?c?m k?vetkezik, majd pedig a f?c?m. Ennek ornamentumai is olyanok legyenek, hogy a k?nyv eg?sz tartalm?t ne ismertess?k meg az olvas?val, hanem ink?bb csak szimbolisztikus m?don sejtess?k vele. Ezen lap legf?bb ?k?tm?nyei k?l?nben a sorok legyenek. A c?mk?p esetleg lehet egy kiss? fest?i hat?s? is ?s j? ha a c?mk?p is, meg a f?cim is az eg?sz oldalt bef?di. Nagyobb hat?s el?r?se v?gett a befoglal? keretet esetleg a papiros sz?l?ig kiereszthetj?k, m?g pedig ?gy, hogy a keret alj?n ?s k?ls? sz?l?n megvastag?tjuk. Az ilyen m?don kerettel ell?tott ?s a szed?st?l elv?lasztott rajz er?teljesebb hat?s?, mint amilyenek a sz?vegoldalak ornamentumai. Sok f?gg k?l?nben a dekorativ alaptervezett?l is. Alkalmas bet?fajta haszn?latakor b?jos, egyszer? ?s m?gis er?teljes hat?st ?rhet?nk el, ha a figur?lis dolgokat, de m?g a tulajdonk?peni ornamentumot is egyszer?en csak k?rvonalakkal rajzoljuk.

A k?nyv kezd? fejezet?n alkalma ny?lik a rajzol?nak, hogy az ?k?tm?nynek a bet?kkel val? kapcsol?s?val dekorativ hat?st ?rhessen el. Homlokd?sz?l az oldal negyedr?sz?t bet?lt? fr?zforma figur?lis rajzot vehet. Ezt igen j?l ellens?lyozhatja valami er?teljes von?s?, n?gysz?gbe z?rt inici?l?val, k?l?n?sen ha arabeszkforma ?gak ny?lnak ki abb?l s a marg?n felfel? meg lefel? sz?tny?lva, a homlokd?szt a sz?veggel ?sszek?tik. A fejezet c?m?t aj?nlatos a homlokd?szben elhelyezni. Ha a k?nyvet csin?l? m?v?sz az els? fejezet kezdet?t homlokd?sszel ?kes?ti, t?bb?-kev?sbb? k?nytelen ?gy elj?rni a t?bbi fejezetn?l is ?s j?l teszi, ha az illet? helyek t?rbeoszt?s?nak, ornamentumainak ?s ezek jelleg?nek, az inici?l?knak ?s nagys?guknak harmonikus egyez?s?re ?gyel. M?g akkor is el?g tere marad ahhoz, hogy a r?szletek kital?l?s?ban sokf?les?get ?rjen el. Ha a k?t szemk?zt lev? oldalon f?loldalas illusztr?ci?k fordulnak el?, olyan hat?st ?rhet?nk el vel?k, mint valami folytat?lagos fr?zzel , k?l?n?sen ha figur?lis alakok is vannak benn?k. A k?t?h?zag okozta megszak?t?s nem igen sz?m?t.

A k?nyv fejezeteinek utols? oldalair?l egyes m?v?szek a z?r?d?sz?tm?nyt sz?nd?kosan elhagyj?k, azzal az ?rvel?ssel, hogy a fejezetek v?g?n lev? feh?rs?gen az olvas?nak a szeme is, meg az elm?je is megpihen. Ezzel szemben az a v?lem?ny mer?lt fel, hogy z?r?d?sz?tm?ny n?lk?l a fejezet nagyon is hirtelen v?gz?dik be. A t?k?letesen ?res t?r holt t?r, s az olvas? ?r?l annak, ha a sz?vegben olvasott gondolatoknak valami halv?ny reflexi?ja t?kr?z?dik vissza a z?r?jegyben.

A z?r?d?sz?tm?nyek k?l?nben szerkezetre n?zve igen sokf?l?k lehetnek. St?lusuk megegyezhetik a t?bbi ornamentum st?lus?val. Bizonyos alapform?kat sokszorosan megism?telhet?nk benn?k, de azok egyformas?ga mellett is a r?szletek k?l?nf?les?g?vel igen v?ltozatoss? tehetj?k a z?r?jegyeket.

A fametszet mellett a r?z- ?s ac?lmetszetet is kultiv?lt?k, azonban egyik sem emelkedett arra a fokra, hogy a fametszetet elnyomta volna. A r?zmetsz?snek ma is sz?mos m?vel?je van, de a k?nyvek illusztr?l?s?n?l csak ritka esetben j?n sz?m?t?sba. Legfeljebb d?szm?vekn?l, minthogy az ily m?don val? illusztr?l?s igen k?lts?ges. Az ac?lmetszetet, melyet 1820-ban Heat K?roly tal?lt fel Angolorsz?gban, manaps?g csaknem eg?szen abbahagyt?k.

Az ?jabb id?ben a k?nyvek illusztr?l?s?hoz val? klis?k el??ll?t?s?n?l az ?gynevezett fotomeh?nikai elj?r?sok h?d?tottak t?rt. ?gy az egyszin?, mint a h?rom- ?s t?bbsz?n? nyom?sn?l k?l?n?sen az autotipi?t, a f?nynyom?st, a cinkogr?fi?t, a helio- ?s fotogr?v?rt alkalmazz?k.

A fennebb eml?tett nyilv?nos k?nyvt?rak mellett van minden orsz?gban sz?mos szak- ?s int?zeti k?nyvt?r. Ma m?r alig van olyan m?zeum, egyes?let vagy iskola, amelynek ne volna k?nyvt?ra.

Az ?ltal?nos m?velts?g ?s felvil?gos?t?s terjeszt?s?re nagy kihat?ssal vannak a n?pk?nyvt?rak, amelyeket az ?jabb id?ben er?sen felkaroltak. A n?pk?nyvt?rak eszm?je Amerik?b?l j?tt el hozz?nk Eur?p?ba s ma m?r itt kit?n?bb eredm?nyeket ?rnek el, mint eredeti haz?j?ban. A n?pk?nyvt?rr?l a <> 1913. ?vi folyam?ban a k?vetkez?ket olvassuk: <>.

Ma m?r Eur?pa minden orsz?g?ban vannak n?pk?nyvt?rak ?s ilyenek fel?ll?t?s?hoz mindenhol az ?llam is hozz?j?rul. Magyarorsz?gon jelenleg t?bb mint 4000 n?pk?nyvt?r m?k?dik ?s ezeknek sz?ma id?vel bizony?ra m?g n?vekedni fog.

Az angol k?nyv?rver?sekr?l a k?vetkez? kimutat?s ny?jt ?rdekes k?pet, amely n?h?ny h?res k?nyvkedvel? k?nyvt?r?nak elad?si ?r?t a beszerz?si ?rral egy?tt t?nteti fel. A kimutat?s szerint Duke of Roxburghe k?nyvt?r?nak beszerz?si ?ra 5000, elad?si ?ra 23,397 font sterling volt, W. Bekford k?nyvt?ra 30,000 ?s 73,551, J. S. Turner k?nyvt?ra 20,000 ?s 30,000, Earl of Hohburnham k?nyvt?ra 36,000 ?s 62,712, H. Huth k?nyvt?ra 120,000 ?s 80,990, R. Hoe k?nyvt?ra 100,000 font volt ?s 338,826 fonton kelt el. Amint l?tjuk, sem a Huth-, sem a Hoe-gy?jtem?ny ?ra nem v?gleges, mivel ezek csak r?szben keltek el. Persze az ?rt?kn?veked?s itt meg?llap?tott szab?lya nincs kiv?tel n?lk?l. Heber Rik?rd k?nyvt?r?nak beszerz?s?re 80,000 fontot k?lt?tt s el?rverez?se csup?n 57,000 fontot eredm?nyezett. Megjegyzend? azonban, hogy e vesztes?g annak tulajdon?that?, hogy az ?rver?s igen kedvez?tlen id?ben t?rt?nt; k?ts?gtelen, hogy ha napjainkban ker?l e gy?jtem?ny elad?sra, a Heber-k?nyvt?r?rt befolyt ?sszeg megk?zel?tette volna a negyedmilli? font sterlinget.

Ausztri?ban a ritka k?nyvek els? ?rver?s?t 1838-ban B?csben, N?metorsz?gban pedig 1843-ban Lipcs?ben tartott?k. ?rver?seket, k?nyvjegyz?k n?lk?l, N?metorsz?gban k?l?nben m?r kor?bban is tartottak.

Jegyzetek.

TARTALOM.

Bevezet?s.

A k?nyv szerepe az ember ?let?ben 3

A k?nyv t?rt?neti fejl?d?se.

A k?nyv az ?korban 7

A k?nyv a k?z?pkorban 18

A k?nyv az ?jkorban 47

A k?nyv a leg?jabb korban 72