Read Ebook: Zágoni Mikes Kelemen törökországi levelei (2. kötet) by Mikes Kelemen Toldy Ferenc Editor

Font size: 10 px 15 px 20 px 25 px 30 px 35 px

Background color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Text color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Apply/Save settings

Ebook has 332 lines and 53074 words, and 7 pages

Editor: Ferencz Toldy

A SZERZ? SAJ?T K?ZIRAT?B?L

?LETRAJZI ?RTEKEZ?SSEL

K?ZLI

TOLDY FERENCZ.

M?SODIK K?TET.

Pest, 1861. Nyomatott Landerer ?s Heckenastn?l

XC.

Azt m?r nem kell csud?lni, ha azt mondom, hogy igen kedvesen vettem a ked level?t; hanem a volna csuda, ha kedvesen nem venn?m. De hogy vagyon a, hogy mi m?g egyszer sem haragudtunk meg egym?sra? Mert azt mondj?k, hogy a bar?ts?gban egy kis veszeked?s olyan j?, mint az ?tekben a bors. Mindazon?ltal ?des n?n?m, hagyjuk el az olyan borsol?st, ?s ?lj?nk egyess?gben; mert ?n a csendes bar?ts?got szeretem. A macsk?hoz illik a morgol?d? bar?ts?g.

Az ?gi jelekb?l nem tud-? ked valamit j?vend?lni? mert hetedik napj?n a holnapnak itt m? d?lut?n egy ?rakor egy csillagot l?ttunk. H?rom ?r?ig j?l l?tt?k. Azt nem mondhatjuk, hogy tal?m a mi csillagunk j?tt m?r fel egyszer; mert a csillagok is elfelejtkeztek m?r mir?llunk. Hogy kednek a kis ujja ne f?jjon, azt igen sz?ks?ges megtudni, hogy az ideval? g?r?g ?rsek nagy pomp?val j?tt az ?rnak l?togat?s?ra n?gy alatta val? p?sp?k?kkel. De ha gyalog j?rnak is, azt ne gondolja ked, hogy a szeg?nys?gt?l vagyon; mert a mi ?rsek?nk kett?t is tarthatna, - a p?sp?k?k is. De a t?r?k birodalma alatt hint?n nem j?rhatnak, s?t m?g ?gy kell magokat viselni, mintha szeg?nyek voln?nak; mivel azon kiv?l is gyakran megvonj?k ?ket mind a t?r?k, mind a g?r?g patriarcha. Mert ez azt t?szi ?rseknek, aki neki legt?bbet fizet, - az ?rsekek pedig olyan p?sp?k?ket v?lasztanak magoknak, akik legt?bbet adnak, - a p?sp?k?k pedig, hogy az ?rseknek megfizethessenek, olyan papokat tesznek a falukban, akik legt?bbet ?g?rnek. ?t?lje el m?r ked, hogy a p?sp?k?k ?s a papok micsoda sokf?le ?ton m?don h?zz?k ki a p?nzt a szeg?ny ember ersz?ny?b?l? Itt a sok innep, a sok b?jt, mind hasznos a pl?b?nusnak. H?t ezenkiv?l esztend? ?ltal a sok haszonhajt? b?vett szok?sok!

Vas?rnap valamely rongyos ?lt?zetben a mis?t elmondja, amint lehet t?lle, de, hogy predik?ljon, azt nem lehet az ? tudatlans?g?t?l k?v?nni. De mib?l tan?lna valamely kis predik?czi?t csin?lni, ?s mikor? Mivel, egyneh?ny pl?b?nusnak voltam h?z?n?l, egy k?nyvet nem l?ttam n?llok; hanem valamely szakadozott misemond? k?nyvet tartanak, ?s abb?l ?ll minden k?nyv?k. De mikor tanulhatna valamit? Mikor eg?sz h?ten mezei munk?t kell neki dolgozni, hogy a pap?di?j?t t?pl?lhassa egyneh?ny gyermekeivel, ?s czifr?n j?rathassa. Egysz?val itt a p?sztorok nem csak ?rzik a juhokat, hanem meg?rend?lj?k ?ket, ?s ha meg nem ny?zz?k is, de j?l megny?rik. Err?l ?ppen egy rendes hist?ri?t olvastam - nevesse meg ked is.

Hol j?rsz ?des n?n?m? M?rt ment?l Paphlag?ni?ba? Olyan nagy dolgok t?rt?nnek Konstancin?polyban, s ked ott nincsen; hogy lehet a? Hogy mert?k letenni a cs?sz?rt, ?s m?st tenni hely?be ked h?re n?lk?l? Ezek pedig mind megt?rt?ntenek. Hihet?, hogy m?sk?ppen lett volna a dolog, ha ked jelen lett volna. A pedig csak r?videden ?gy ment v?gben.

Aztot hallotta ked, hogy m?r egy darab id?t?l fogv?st a vez?r ?ltalsz?llott volt Skutariban t?borban olyan sz?nd?kkal, hogy a perzs?k ellen menjen. A cs?sz?rnak ott sok sz?p m?lat?h?zai l?v?n, gyakran ment maga is ?ltal Skutariban. Aztot tudja ked, hogy a cs?sz?r kast?lya, ?s Skutari k?z?tt a tenger egy j? stucz l?v?snyi sz?less?g?. ?gy t?rt?nik, hogy k?t k?z jancs?r, kik mindenik a haj?kon szolg?ltanak, rebelli?t ind?t?nak. Az egyik?nek a neve Muszli basa; a m?sik?nak P?trona. A cs?sz?r nem l?v?n a kast?ly?ban, se a vez?r a v?rosban 28-dik septembris, ez a k?t jancs?r a t?bb t?rsait ?sszegy?jtv?n egy piaczra, mintegy ?tvenre ha tell?nek. P?trona n?gyfel? osztv?n ezeket, mindenik r?sznek egy z?szl?t ada, ?s mindenik kezd? a v?ros utcz?it j?rni, ?s ki?ltani, hogy aki igaz t?r?k, az ?lljon mell?j?k; mert ?k csak a vez?r let?tel?t k?v?nj?k. A t?ml?cz?ket felnyit?k, a v?rost felj?r?k, a boltokat b?z?rat?k, ?s estig felesen megszaporod?nak. De a csud?latos volt, hogy senki a v?rosban ellenek nem ?lla, holott vagyon legal?bb a v?rosban negyven ezer jancs?r - lovas had is vagyon, de senki a cs?sz?r mellett fel nem kele. 29. ma m?r csaknem az eg?sz jancs?rs?g mell?jek ?lla, ?s annyira elszaporod?nak, hogy lehetetlen lett volna ellenek ?llani, noha m?g tegnap sz?z emberrel el lehetett volna sz?lyeszteni ?ket. Ma ?j jancs?r ag?t is tev?nek, ?s sok f?tisztek ?ll?nak k?zikbe. 30-d. pedig a cs?sz?r a maga kast?ly?ban l?v?n a vez?rrel, a kapit?n pas?val, a vez?r tih?j?val, az ul?m?kkal . Mindezeket mag?hoz hivatv?n k?rdi t?ll?k, hogy mi ok?t gondoln?k ennek a rebelli?nak? Akik is ki egynek, ki m?snak tulajdon?tv?n, h?vat? a cancellariust, ?s k?t szem?lyt is v?lasztv?n a papi rendek k?z?l, k?vets?gbe k?ld? ?ket a rebellisekhez, k?rdeztetv?n t?ll?k sz?nd?kokat. ?k azt felel?k, hogy a cs?sz?rral megel?gesznek; de nem a vez?rrel, tih?j?val ?s muftival; mert ezek a birodalmat h?z?sokkal elrontott?k. ?s noha ?k el?gs?gesek a cs?sz?rral, de ?gy mindazon?ltal, hogy azon h?rom szem?lyt, kezekbe adja elevenen. Mindezeket ?s egyebeket ?r?sban t?v?n, a cs?sz?rnak k?ld?k. A cs?sz?r ?jont?ban k?nszer?tte mindent arra, hogy mondan? meg ok?t a rebelli?nak. Egy ul?ma a vez?rt ?s a tih?j?t ad? ok?l. A vez?r pedig m?r ?szrevette vala veszedelm?t, a tih?j?t ?s a kapit?n pas?t megfogat?, ?s ezt az utols?t meg is fojtat?. A cs?sz?r megl?tv?n a rebellisek ?r?sban tett k?v?ns?gait, igen igyekez?k azon, hogy megszabad?thassa a vez?rt: de nem lehete; mivel, m?r a keny?r ?s a v?z is sz?k volt a kast?ly?ban a rebellisek miatt. Az ul?m?k is k?nszer?teni kezd?k, mondv?n: ha ?letedet szereted, engedj k?v?ns?goknak. ?gy is k?ntelen l?v?n a vez?rt ?s a tih?j?t kezekben adni, de a muftit kezekbe nem adjuk; mert az eg?sz vil?g el?tt gy?l?zatos volna kezekbe adni a f?papi fejdelmet. Ennekel?tte 27 esztend?vel egynek hal?l??rt ma is b?ntet isten benn?nket. Hanem ink?bb k?ldess?k holtig val? exiliumban. V?gtire addig k?nszer?t?k a cs?sz?rt az ul?m?k, ?s a gyermekei, hogy a vez?rt ?s a tih?j?t k?telen?ttet?k megfogatni. Azut?n megizen?k a rebelliseknek, hogy ezek m?r fogs?gban vannak ?s kezekben k?ldik; de a muftit se kezekben nem adj?k, se meg nem ?letik. Ha a kett?vel megel?gszenek, azokat n?kik k?ldik, hogyha pedig meg nem el?gesznek, v?laszszanak magoknak egy gyaur muftit mert ?k kezekben nem adj?k a muftit. Ezzel a rebellisekhez bocs?t?k a k?veteket: de az m?g oda j?rn?nak, az alatt megfojt?k a szeg?ny vez?rt, - az a veszett, undok, fajtalan tih?ja pedig l?tv?n, hogy meg akarj?k fojtani, ijedt?ben megholt. Ezeket meg?l?k az?rt, hogy elevenen ne k?nszer?ttessenek kiadni ?ket. A k?vetek vissz??rkezv?n, a vez?r, kapit?n pasa ?s a tih?ja test?ket egy szek?rre tev?k, ?s a rebelliseknek k?ld?k. A kapit?ny pas?n sz?nakod?nak, ?s a test?t az anyj?nak k?ld?k, hogy temettetn? el, - a tih?ja test?t pedig a kuty?knak vet?k, - a vez?r test?t pedig vissz?k?ld?k oly sz?n alatt, hogy ?k a vez?rt elevenen k?v?nj?k. A n?p mindezeket l?tv?n, eg?szen hozz?jok hajola. A cs?sz?r l?tv?n, hogy a vez?r test?t vissz?k?ld?tt?k volna, mag?ban sz?lla, ?s h?vatv?n az ul?m?kat, mond?: ezen rebellisek engemet is cs?sz?roknak, uroknak ?sm?rni nem akarnak, az?rt azt akarom, hogy senkinek is miattam veszedelme ne l?gyen, magam szabad akaratj?b?l teh?t a b?ty?m fi?nak sult?n Mahmudnak engedem a cs?sz?ri sz?ket. - Hivass?tok ide el?mben, - j? sz?vvel mindny?jatok el?tt magamot ?al?ja vetem, csak hadd sz?nj?k meg ezen rebelli?, ?s ne legyek oka senki veszedelm?nek. Ez megl?v?n, oda viv?k sult?n Mahmudot. Sult?n Achmet sz?kib?l lesz?llv?n, eleibe mene, meg?lel?, ?s maga hely?ben felemelv?n cs?sz?ri sz?kiben ?ltet?, ?s legels?ben is maga megcs?kol? a kez?t az ?j cs?sz?rnak, ?s az ul?m?kkal is megcs?koltat?. Azut?n mond? n?kik: Mind nekem, mind n?ktek uratok ?s cs?sz?rotok ez a szem?ly, - az istenre, ?s a ti lelketek ism?retire b?zom, - legyetek azon, hogy igazs?g ellen semmit ne cselekedj?k, - ha pedig a rossz dologban meg nem intitek, isten el?tt sz?mot adtok az ?t?let napj?n, melyr?l nekem is tartoztok felelni mind ezen, mind a m?s vil?gon. - Azut?n sult?n Mahmudhoz ford?lv?n, sok sz?p tan?csokat ada neki, ?s oly hathat?s besz?dekkel sz?lla hozz?ja, hogy az eg?sz hallgat?k s?r?nak. V?gtire mond?: T?voztasd el, hogy a vez?rid keziben ne engedjed eg?szen szak?llodat. A gyermekeimet istenre ?s re?d b?zom, neveljed, t?pl?ljad mint aty?dfiait, viselv?n gondot re?jok istenesen. El ne felejtkezz?l pedig arr?l, hogy ez az uras?g senkin?l nem ?lland?." Ezek mind ?gy l?v?n, ezen holnapnak m?sodik napj?ra virrad?lag sult?n Mahmud cs?sz?rr? l?n, ?s az Achmet uralkod?sa megsz?n?k. Mely nagy v?ltoz?s!

?des n?n?m, mikor az isten akar valamit, micsoda al?val? eszk?z?kkel munk?l?dik! az?rt, hogy az al?val? eszk?z?kb?l kitess?k az ? mindenhat?s?ga. Egy ilyen nagy birodalomban kik tev?k le a cs?sz?rt? Csak k?t k?z?ns?ges jancs?r. Az egyik?t P?tron?nak h?tt?k - arn?t volt, ?s nem t?r?k - ez ennekel?tte egyneh?ny nappal dinny?t szokott volt ?r?lni. - A m?sik?t h?tt?k Muszlinak, ez a fered?h?zban tell?k volt, azaz: fered?s leg?ny.

H?t m?g a szeg?ny vez?rr?l ne sz?lljunk? Akik is itt olyanok, mint a kir?lyok, mind kincsekre, mind hatalmokra val? n?zve. Kiv?lt ez 12 esztendeig b?r? azt a nagy tiszts?get. - De m?g azonk?v?l a cs?sz?r veje volt. - A kuty?k ett?k meg a test?t, holott ? egyneh?ny ezer tall?rt ?r? temet?t csin?ltatott volt mag?nak.

Azt megvallom kednek, hogy mi itt tartottunk, ?s gondolhattuk, hogy itt is lehet zenebona, ?s pr?d?l?s, - v?gy?ztunk is ?tszak?kon: de itt minden oly csendess?gben volt, mintha csak ?lom lett volna a rebelli?. Nem hinn? azt el, aki nem tudn?, hogy a rebelli?ban is micsoda rendet tartanak, ?s hogy ahoz k?pest micsoda kev?s k?rok vannak. - Mert ugyan is ki gondolhatn?, hogy olyankor nagy pr?d?l?s ne legyen? A sok boltokot felverhetn?k, - a cs?sz?r kincstart?j?ra re? mehetn?nek: de nem; mert a t?rh?z, ahol szoktak mindeneknek fizetni, nek?nk is ?gy nyitva ?llott, mint az el?tt.

Minekel?tte elv?gezzem ezt a levelet, j? kednek azt is megtudni, hogy a birodalomban a szok?s, hogy a cs?sz?rok v?ltoz?sakor mindenik jancs?rnak h?p?nz?t napj?ban egy p?nzzel megszapor?tj?k, ?s azonkiv?l mindenik jancs?rnak 15 tall?r baris adatik. Mostan?ban, hogy kiadt?k, ment 5000 ersz?ny p?nzre. - Tudja ked? egy ersz?ny ?tsz?z tall?r - nek?nk fele el?g volna. J? ?tszak?t ?des n?n?m, a cs?sz?rral ?lmodj?k ked.

?des n?n?m, a kom?di?nak m?g v?ge nincsen. Meg is kell fizetni a kom?di?sokot. - Ma hoz?k h?r?t, hogy Konstancin?polyban 25-dik napj?n ennek a holnapnak a cs?sz?r a rebelliseket meg?lette. Amely ilyenform?n ment v?gben: hallgassa ked, rebellisn?, f?lelemmel; mert semmit el nem veszek bel?lle, se hozz? nem teszek.

Az ut?ls? levelemnek ut?ls? r?sziben val? ut?ls? v?g?n megl?thatta a f?leivel, hogy micsoda form?n l?n v?ge a rebelli?nak, ?s hogy mint akar? az ?j cs?sz?r eloltani a t?zet, amelyet P?trona gerjesztett vala fel, ?s amelyet ha k?ls?k?ppen mintegy eloltotta volna is, de bels?k?ppen mind ez m?i napig P?trona sz?ntelen gerjeszt?; mivel az ? k?v?ns?gi mindennap sokf?lek?pen szaporod?nak, ?gy annyira, hogy mind a cs?sz?r, mind a f?vez?r mintegy k?ntelenek val?nak k?v?ns?ginak eleget tenni, tartv?n att?l, hogy ?jabb rebelli?t ne kezdjen; mivel sokan tartottanak hozz?ja. A v?ros f?b?r?ja Deli Ibrahim minden ?ton m?don azon igyekez?k, hogy meggazdagodhass?k. Mindenekre igyekez?k venni P?tron?t, ?gy annyira, hogy akik valamely tiszts?gekre v?gytanak, ezeknek sok p?nzt kelletett adni els?ben, hogy elnyerhess?k. P?trona a minap a szerdengestiek ag?j?val a vez?rhez k?s?rtet? mag?t, a vez?rt?l mindeneket megnyerv?n, azzal annyira elb?z? mag?t, hogy egy m?sz?rost akara moldovai vajd?nak tenni a Deli Ibrahim k?r?s?re, aki is sok p?nzt vett vala fel a m?sz?rost?l. De a vez?r azt felel? neki, hogy nem volna szabads?g?ban fejdelems?get adni valakinek a cs?sz?r h?re n?lk?l. Ezzel megment? mag?t. De hogy teljess?ggel ez ir?nt val? sz?nd?k?t megv?ltoztathatn?k P?tron?nak, azt tan?l?k fel, hogy az ? t?rs?t Muszli ag?t venn?k arra eszk?z?l, aki is tih?ja vala a jancs?r ag?nak. Ez ?rtelmes l?v?n eleiben ad?k, hogy micsoda illetlen dolog volna egy m?sz?rost tenni vajd?nak; hanem v?llalja mag?ra, hogy v?gbe ne menjen ez a dolog. Muszli teh?t ekk?pen cseleked?k. P?tron?hoz menv?n, ?gy tettet? mag?t, mintha neki is nagy kedve volna arra, hogy a nem okos m?sz?ros vajd?v? lenne. - Az?rt mond? P?tron?nak, hogy ebben a dologban nagy v?gy?z?ssal kell j?rni, ?s hogy j? volna elmenni a kasz?p basihoz aki is itt nagy tekintetben vagyon, ?s kell neki minden m?sz?rosr?l felelni. Oda ?rkezv?n, Muszli k?rd? t?lle: Mivel a moldovai vajdas?g?rt ezer ersz?ny p?nzt ig?rnek, azt akarjuk tudni t?lled, ha akarsz-? kezes lenni az?rt a m?sz?ros?rt, hogy nekik azt a p?nzt leteszi, ha a vajdas?got megnyerik n?ki? A f?m?sz?ros felel?, hogy ? nem lenne kezes az?rt a m?sz?ros?rt csak ?tven poltur??rt is. - P?trona erre igen elsz?gyened?k, ?s a nem okos nagyrav?gy? m?sz?rost nem Moldov?ban, hanem a t?ml?czben k?ld?. Deli Ibrahim pedig semmivel meg nem el?gedv?n, mindennap nagyobb nagyobb ?llapotokra v?v? P?tron?t, ?gy annyira, hogy ez az utols? mindennap ?jabb ?llapotokat k?re a ministerekt?l. Amely nagy tiszts?geket akar?nak pedig n?ki mag?nak adni, egyiket sem vev? el. A cs?sz?r nem t?rhetv?n tov?bb kev?lys?g?t, Konstancin?polyban h?vat? Cs?num Kocs?t, hogy kapt?n pas?nak tenn?k ?s a nisszai pas?t, hogy ez k?s?rn? a Mekk?ba men? szar?ndokokot. - Mindenik csaknem egyszersmind Konstancin?polyban ?rkez?nek. P?trona megsejd?tv?n, hogy az ut?ls?t m?s v?gre h?vatt?k volna tan?csot tarta h?veivel, hogy mik?pen lehetne megel?zni ?s megg?tolni a cs?sz?r sz?nd?k?t. Erre val? n?zve az eg?sz f? tiszts?geket magok k?z?tt eloszt?k. Muszlit arra k?nszer?tt?k, hogy venn? fel a kultih?ja tiszts?g?t, a jancs?r ag?t vez?rr? akar?k tenni; P?tron?t kapt?n pas?nak. A muftit le akar?k tenni; hasonl?k?pen az eur?pai Kadi Leszkert . - Egysz?val P?trona mind az eg?sz tiszteket a maga h?veib?l akar? tenni. Ha pedig ezt v?ghez vihette volna, felford?totta volna az eg?sz birodalmat.

A cs?sz?r ezeket megtudv?n, ?gy t?tet?, mintha posta ?rkezett volna a babyloniai pas?t?l, aki azt ?rta volna, hogy a perzsa ?s a szerecsenek nagy k?rokat tesznek; az?rt aki igaz muzulm?nnak tartja mag?t, menjen seg?ts?gire. Erre val? n?zve a vez?r nagy d?v?nt hirdete, hogy tartana tan?csot az ul?m?kkal ?s hadi tisztekkel. A nem okos P?trona is a d?v?nban mene Muszlival ?s a szerdengeszti ag?kkal. Azut?n a d?v?nban b?h?vat?k a post?t a lev?llel, amely csin?lt lev?l vala, ?s sokf?le veszedelmes h?reket mondat?nak v?le. Ez ?gy l?v?n, a vez?r mindj?rt h?rom boncsokos pasas?got ig?re P?tron?nak, ?s m?s f?tiszts?geket a szerdengeszti ag?knak, csak menjenek Babylonia seg?ts?gire; de egyik sem es?k a t?rben, mivel egyik sem akara elmenni. A vez?r l?tv?n, hogy semmit sem v?gezhetne aznap, mond?, hogy m?snap a cs?sz?r el?tt kellene m?s div?nnak lenni, az?rt arra int mindeneket, hogy kiki jelen l?gyen j? reggel. Ez mind arra val? volt, hogy a lesre vihess?k a rebelliseket.

M?snap teh?t, 25-dik napj?n a holnapnak, mindny?jan a cs?sz?r kast?ly?ban gy?l?nek. A kast?lynak h?rom udvara l?v?n, mindenik udvarban egy d?v?nh?zat k?sz?t?nek, hogy a gy?l?s h?romf?le helytt tartatn?k. A legbels?bb udvarban l?v? h?zban a f?vez?r tarta d?v?nt a tat?r k?mmal s muftival, jancs?r ag?val, P?tron?val ?s m?s egy?b f?tisztjeivel a rebelliseknek. - A m?sodik udvarban Cs?num Kocsa tarta a szerdengesztiek ag?ival, ?s mind azokkal, kik P?tron?hoz tartottanak. - A harmadikban vala a nisszai basa m?s sokf?le renden l?v? tisztekkel. A cs?sz?r szolg?i penig a boztansiakkal mindenik udvarban fegyveresen elrejtett helyekben val?nak. Tal?lkoz?k pedig valamely Cs?r Basi, aki P?tron?ra haragudott, mivel az ort?j?t elvette vala t?lle. Ez aj?nl? mag?t a cs?sz?rnak, hogy ? v?gben vinn? sz?nd?k?t. ?s sok olyan jancs?rokkal, kik P?tron?ra haragudtanak, a cs?sz?r kast?ly?ban titkon b?mene. - Mid?n pedig m?r az eg?sz gy?lekezet a tan?csh?zakban kiki hely?re ?lt volna, a cs?sz?r h?vat? a tat?r k?mot ?s a muftit mag?hoz. Az alatt egy pusk?t kil?ttenek, hogy a kapukot b?z?rj?k. Azonnal a Cs?r basi b?mene a d?v?nh?zban, amelyben vala a vez?r - a k?nt?s?t letev?, ?s csak a p?ncz?lingben maradv?n, P?tron?t kezd? vagdalni, ?s akik v?le val?nak, azok a P?trona h?veit, akik is mag?val egy?tt ?sszekonczol?k. - Hasonl?k?pen a m?s k?t udvarban is a P?trona h?veit mind meg?l?k, ?s mindenik udvarban nagy v?ront?s vala. - A testeket szekerekre rak?k ?s a tengerbe vet?k. Ez napon a rebelliseket kiirt?k. ?s csakugyan ett?l a napt?l fogv?st mondhatja Mahmud val?s?gos cs?sz?rnak mag?t. ?n is val?s?gos atyjafia, szolg?ja maradok kegyelmednek, ?des n?n?m.

?des n?n?m, fillenten?k, ha azt mondan?m, hogy a minapi level?t kedvesen nem vettem kednek; h?t ked kedvesen vette-? az enyimet? Kedvesen? M?r ?n csak rebelli?r?l fogok kednek ?rni, - taval is ?rtam egy nagyr?l, most is ?rhatn?k, ha akarn?k. Azoknak pedig csak az az oka, hogy ked most nem lakik P?r?ban. El?g a, hogy aminap ism?t t?mad?s l?n Konstancin?polyban. Eztet az arn?tok kezd?k, akik is esszeverv?n magokot, jancs?rokkal elegyesleg k?t vagy h?rom ezeren, a v?roson elsz?lyed?nek, ?s olyan nemesi sz?nd?kban val?nak, hogy felverj?k a cs?sz?r udvar?t. Akit v?gben vittek volna, ha egyneh?ny ?r?val eleit nem vett?k volna. A cs?sz?r ?gy maga is veszedelemben lett volna. De eleit v?v?n a dolognak, ?s a f?tisztei kem?nyen viselv?n magokot, a rebellisek k?z?l sokat meg?l?nek, ?s elsz?lyed?nek a t?bbi.

Ezt a rebelli?t a cs?sz?r le?ny?nak tulajdon?tt?k, a szeg?ny Ibrahim vez?r feles?g?nek, aki is b?tor asszony l?v?n, a birodalmat is szerette volna igazgatni, aminthogy igazgatta is a vez?r ?ltiben. El?g a, hogy igaz?n vagy hamis?n, neki tulajdon?tt?k ezt a rebelli?t, ?s b?ntet?s?l a tenger halai k?z? vet?k. Egy ilyen fejdelemasszonyt, ?gy tetszik, hogy m?sk?ppen is gyoml?lhatt?k volna a vil?gb?l. De minthogy ?gy esett, mit tehet?nk r?lla? Az eg?szs?g j?l van-? ?des n?n?m?

Eddig is ?gy kellett volna, ?s Drin?polyt r?gen el kelletett volna hadni. M?r majd olyan gondolatok j?ttek az oldalaimban, hogy valami m?gnesk? tart?ztatja ott kedet, - ez?rt a sz??rt megfizetnek nekem: de semmi. El?g a, hogy a ked level?t vettem, ?s lebor?lva k?sz?n?m. Eddig val? m?lat?s?nak helyes ok?t l?tv?n, absoluti?t adok kednek. De, ?des n?n?m, hadd ne ?rjak m?r t?bb? olyan v?res ?s kegyetlen levelet, mint aminap. ?gy tetszett m?r, hogy a penn?mban is nem t?nta, hanem v?r volt. De lehetetlen, hogy m?g egy v?res hist?ri?t ne ?rjak kednek, ?s t?bbet nem. Az is arr?l jut eszemben, hogy azt ?rja ked, micsoda bossz??ll?k az oloszok.

Oloszorsz?gban volt egy ?rnak valamely nagy vadaskertje, sok ?z, sok szarvas volt benne. Az ?r megmondotta volt a csel?dinek, hogy ha valamelyike egy vadat meg tal?lna ?lni a vadaskertjiben, hogy annak meg nem kegyelmezne. ?gy t?rt?n?k egyszer, hogy egyik a csel?di k?z?l a vadaskertben ment pusk?val madarakot l?ni. Amint egy mad?rhoz akart l?ni a f?ld?n, szerencs?tlens?gire egy szarvast l? meg, aki is ott egy bokorban fek?dt, de nem l?thatta. A szolga, mihent azt ?szreveszi, azonnal elsz?kik. Az ura nem tudhatv?n ok?t elsz?k?sinek, csak ?gy hagyja; hanem egy napok m?lva a vadaskertben hogy ment volna s?t?lni, re? akad a d?gl?tt szarvasra, azt is megl?tja, hogy l?v?s vagyon rajta. Arr?l mindj?rt ?szre veszi, hogy a szolg?ja l?tte volna meg. ? arra ?r mindenfel? levelet, hogy ha nem l?ttak-? valahol ilyen ilyen leg?nyt? Sok id? m?lva h?rr? adj?k n?ki, hogy valamik?pen az ? szolg?jaf?le rabb? esett, ?s a tengeri tolvajok Afrik?ban vitt?k. Az olosz ?r j? summa p?nzt ig?r a papoknak, kik oda j?rnak rabok v?lt?s?ra, csak v?lts?k ki a szolg?j?t, ?s hogy mindent megfizet ?rette. A papok kiv?ltj?k ?s ?r?mmel az ur?nak k?ldik. A szeg?ny rab leg?ny is nem tartott m?r semmit?l, - egyneh?ny esztend? m?r elt?lt volt. Az olosz pedig, hogy megl?tja a leg?nyt, fartatni kezdi, hogy m?rt l?tte volna meg a szarvas?t? A leg?ny menteni kezdi mag?t: de az olosz azzal meg nem el?gedv?n, egy ?tszaka meg?let? a szeg?ny leg?nyt. E val?s?gos olosz term?szet.

Azt igen nevettem, ?des n?n?m, hogy azok a kalm?rn?k is ?gy re? tartj?k magokot, mintha mindenik erd?lyi gubern?torn? volna. A bizonyos, hogy a gubern?torn?k ?gy re? nem tudj?k magokot tartani, mint azok a g?r?g asszonyok; mert a g?r?g term?szet szer?nt kev?ly, az asszonyok ann?l ink?bb. T?vul legyen, hogy egyike a m?sik?n?l al?bbval?nak tartsa mag?t. Mikor az utcz?n el?ltal?lja az ember, azt gondolhatn?, hogy mindenik egy gr?fn?, olyan czifra ?s olyan k?nyesen l?pik: mikor pedig haza megyen, j?, ha h?rom poltur?s eb?dhez ?lhet.

Err?l jut eszemben, hogy Carolus Quintus Bruxell?ban l?v?n, ott nagy vend?gs?get k?sz?ttetett, a vend?gs?gre pedig k?t nagy ?ri asszony nem akara elmenni az?rt, hogy egyik?t a m?sik?n?l feljebb ne ?ltess?k. A cs?sz?r azt megtudv?n, gondol?, hogy a valamely zenebon?t ind?thatna a vend?gs?g k?zben, az?rt b?r? akara lenni ebben a dologban. E v?gre az udvar?t ?sszegy?jti, ?s nagy cerem?ni?val a sz?kiben ?le, azut?n a k?t asszonynak pr?k?tori eleiben men?nek, ?s ott kezd?nek er?sen perelni egym?ssal kiki a maga asszony?nak els?s?ge mellett. A cs?sz?r azt l?tv?n, hogy mindeniknek egyar?ns? oka vagyon, ?s egyar?nt k?v?nhatj?k az els?s?get: de nem akarv?n egyik?t is mag?ra harag?tani, ilyen it?letet monda re?jok: ,,hogy a kett? k?z?l amelyik legszerelmesebb, az az els?s?get is k?v?nhatja," ?s a gy?l?snek v?ge l?n. Minden helyesnek tal?l? it?let?t. Az asszonyok is azut?n nem hadakoz?nak az els?s?g?rt, nem akarv?n szerelmesnek tartatni a vil?g el?tt.

A ked it?l?sz?k?n?l nem tudom, ha ilyen it?letet tesznek-?? De nem volna-? j? valamely mesters?get keresni arra, hogy meg lehetne ism?rni a szerelmes asszonyokot? De minthogy a szerelemr?l van a sz?, amely j? mag?ban, ?s aztot a term?szet oltotta bel?nk, vagyis ink?bb a term?szetnek Ura, akinek j? minden munk?ja; hanem mi ?l?nk rossz?l v?le; azt a k?rd?st teszem: hogy egy kisasszony egy erd?ben elaluv?n, egyvalaki el akar? ragadni; de amint oltalmazta mag?t, hal?los sebben es?k. A kisasszonynak h?rom szeret?je ott k?zel vad?szv?n, a kisasszonyra tal?l?nak abban a keserves ?llapotj?ban. Az els? szeret?je mindj?rt azut?n mene, aki el akar? ragadni; a m?sodik keser?s?giben el?jula; a harmadik mindj?rt seg?teni kezd?, ?s k?t?zni sebeit. Azt k?rdik, a h?rom k?z?l melyik szerette legink?bb a kisasszonyt? Am?g err?l is it?letet teszen ked, addig elv?gezem levelemet. J? eg?szs?get ?des n?n?m.

A minapi leveledben, ?des n?n?m, azt ?r?d, hogy a vez?rt letett?k. ?n pedig a h?ri?rt h?rrel fizetek; mert tegnap ment itt el nagy cerem?ni?val az ?j vez?r, akit vez?rs?gre visznek. Azt mondj?k, j? ember. Egy kev?ss? kem?ny, amint jel?t is adta ?tj?ban; mert egy falusi kadi?t felakasztatott az ajtaj?ra, - hihet?, hogy nem tett j?l igazs?got. - Eztet Topal Ozm?n pas?nak h?j?k mert s?nta. Valamely harczon s?nt?lt volt meg: de az esze nem s?nta, mert nagy esz?nek mondj?k, - noha keveset olvasott ?s ?rt ?let?ben; mert egyik?t sem tudja. E m?r harmadik vez?r, amiolta a cs?sz?rt letett?k. Micsoda r?vid uras?g, de nagy. Amint l?tom az ?j cs?sz?r megfogadja a letettnek tan?cs?t, hogy sok?ig ne hagyja uralkodni a vez?reket. De a j? tan?cs-? vagy rossz, a ked it?l?sz?ke eleiben terjesztem. Mert ha a vez?r j?, nem nagyobb haszn?ra volna-? a birodalomnak, ha meghadn?k? ?s ment?l tov?bb uralkodn?k, ann?link?bb megtanuln? az igazgat?st - mind bels?, mind k?ls? dolgait az orsz?gnak - az idegen ministerekkel jobban tudna a k?ls? dolgokr?l v?gezni. De ezekre id?t neki nem adnak; mert olyankor teszik le, amid?n m?r egy kev?ss? kezdi ?sm?rni a dolgokot. N?melyik?t pedig olyan hamar kivetik, mintha csak ?lm?ban lett volna vez?r. Mind ez a birodalomnak nagy roml?s?ra volna, ha eleit nem venn?k; mert noha gyakrabban minden f?tiszteket letegyenek is a vez?rrel, de az alattok val? tisztek megmaradnak. - Ha a f?cancellariust leteszik, az eg?sz cancellari?kon l?v? tisztek, secret?riusok, ?r?k mind megmaradnak, ?s az ?j cancellarius azokt?l mindj?rt megtudja, hogy micsoda dolgok folynak, ?s azokot k?veti. - Az ?j kincstart? hasonl?k?pen megtudja az alattval?it?l, hogy micsoda rendet tartanak a t?rh?zakban. E szer?nt az ?jak hamar ?kk? lesznek, ?s a tisztek v?ltoz?sival a dolgok ?s rendtart?sok nem v?ltoznak. A birodalom dolga ilyenform?n csak foly: de nekem ?gy tetszik, hogy, ha egy j? vez?rt sok?ig meghadn?nak, hogy m?g jobban folyna. De mit mondjak, az Ibrahim pasa sok?ig vala vez?r, ugyanaz?rt is l?n az ut?ls? t?mad?s; mert minthogy am?g vez?rek, addig igen nagy hatalmok vagyon, csaknem mintegy lehetetlen, hogy vissz? ne ?ljenek hatalmokkal. E pedig soha egyik a m?sik?r?l nem tanul - csak mind egy p?r?zon futnak. Valami mesters?get kellene nekik kigondolni, hogy olyan hamar ki ne tenn?k ?ket. ?k a szer?nt nem cselekedhetnek, mint Pil?tus cselekedett volt. ?ppen most jutott eszemben. A h?res Pil?tus ellen valamely panasz hogy ment R?m?ban, Jeruzs?lemb?l R?m?ban kellet?k menni, hogy ott menten? meg mag?t a cs?sz?r el?tt. Pil?tus pedig a Krisztus varr?s n?lk?l val? k?nt?s?t a vit?zekt?l elvette volt. ?gy t?rt?n?k, hogy mikor a cs?sz?r eleiben mene parancsolatj?ra, az a k?nt?s ?ppen rajta tal?la lenni. Mihent a cs?sz?r megl?t? Pil?tust, mindj?rt felkele sz?kib?l, ?s sz?pen fogad?, azut?n elbocs?t? mag?t?l. A cs?sz?r csud?lkoz?k cselekedet?n: ,,Hogy vagyon a, hogy ?n az?rt hivattam ide Pil?tust, hogy sz?mkivet?sbe k?ldjem: de nem, hanem m?g felkelek el?tte, ?s sz?pen fogadom? Mi lehet annak az oka?" De Pil?tus ann?link?bb csud?lkozott a cs?sz?ron; mert ? sem gondolhatta ki az ok?t. - A cs?sz?r ism?t hivatja Pil?tust - Pil?tus ism?t azon k?nt?sben megyen a cs?sz?r eleiben, aki is az el?bbeni cerem?ni?val fogadja. A cs?sz?r ann?link?bb csud?lkozik dolg?n: Pil?tus hasonl?k?ppen: egyik sem tudja minek tulajdon?tani. A cs?sz?r egyneh?ny nap m?lva ism?t hivatja Pil?tust, de Pil?tus uram, szerencs?tlens?g?re hirtelenkedv?n, mind m?s ?jabb k?nt?st vett mag?ra, ?s a varr?s n?lk?l val? k?nt?s elmarada, aki is megoltalmazta k?tszer. Az?rt mihent a cs?sz?r eleiben ment, nem hogy felk?lt volna el?tte: de kem?nyen sz?lv?n hozz?ja, sz?mkivet?sre k?ld? Galli?ban. Eztet ?gy hidje ked, amint tetszik, ?s maradok, aki vagyok.

A szok?s szer?nt m?r ?n nem merek szerencs?s kar?cson innepeket k?v?nni kednek; mert m?r ked idegen szok?st vett fel. Idegen orsz?gban pedig, f?k?pen Francziaorsz?gban csak ?j esztend?ben k?sz?ntik egym?st: n?lunk pedig mind a h?rom s?toros innepeken is. Melyik m?r jobb szok?s? azt az ?r?stud?kra hagyom. Mindenik orsz?g tartsa meg a maga szok?s?t - a legjobb. ?n is megtartan?m a magam?t, ha lehetne, ?s ?rn?k valami h?rt, ha volna: de mi itt oly nagy csendes nyugodalomban ?l?nk, hogy ?gy tetszik, mintha m?sutt mind megholtak volna, csak mi ?ln?nk. Pedig, ha j?l meggondoljuk, m?sok ?lnek, ?s mi csak aluszunk. De van-? egy?b dolga a b?jdos?nak?

?des n?n?k?m, a ked b?lcs ?s okos leveleire hogy lehetne megfelelnem? Nekem oly okos levelet nem kell ?rni - az ?n eszem nem hasogatja az ?ert, mint a ked?; hanem csak a f?ld?n j?r. Az?rt a t?bbit nagy tisztelettel f?lre t?v?n, csak egyre felelek meg. Azt ?rod n?n?m, hogy a hihetetlens?g, k?telked?s ?s az a fekete ir?gys?g csak vel?nk b?jdosik, mintha ?k sem maradhattak volna az orsz?gban. E mind igaz, ?s ?gy vagyon. De az is igaz, hogy a t?r?k cs?sz?r nem rendelt nekik tahint; m?gis csak el?lnek. Mennyi sokat temett?nk el m?r k?z?l?nk, de az a veszett ir?gys?g csak megmarad, ?s az egyenetlens?g csak eg?szs?ges, ?s semmit nem v?n?l. Tal?m ugyanezek is temetnek el minket, hacsak a j? isten el nem veszi k?z?l?nk ?ket. ?gy tetszik, hogy a b?jdos?knak jobban kellene ?lni, mintsem az otthon lak? testv?r atyafiaknak: de m?g eddig mind ellenkez?t tapasztaltam. S?t m?g ment?l ink?bb fogyunk, ann?l ink?bb szaporodik az ir?gys?g, egyenetlens?g. E mindenkor ?gy volt - szomor?an l?tom, hogy ?gy is lesz mind ?r?k?n ?r?kk? . Azt el lehet mondani, hogy a mi ?jtatos urunk mindenkor igyekezett azon, hogy azokat el?zze k?z?l?nk, de m?g eddig v?gben nem vihette. De, amit a hal?l v?gben nem vihet, hogy vinn? ? azt v?gben? Ha rajtam ?llott volna, r?gen meg?gettettem volna ?ket; mert ugyan is mit keresnek k?z?tt?nk? egy ?llapotban vagyunk - egyik ?gy hadta el j?sz?g?t, mint a m?sik. Itt tiszts?geket, j?sz?gokot nem osztogatnak. Az ?jszaki szelet ?s a d?li szelet mindeniknek egyar?nt osztogatj?k; hanem csak az a k?l?mbs?g lehet, hogy egyik?nek jobb eg?szs?ge vagyon - a m?sika t?bbet ehetik, ihatik, - a harmadik?nak jobb l?ba l?v?n, t?bbet s?t?lhat a tengerparton. Ha m?r ezek m?lt?k az egyenetlens?gre ?s az ir?gys?gre? vigy?k a J?nos pap it?l?sz?ke eleiben, hadd it?lje meg. De am?g oda ?rkez?nk, ?n azt gondoltam, hogy e mind csak att?l vagyon, hogy a b?jdos?knak semmiben sem telik, ?s k?nnyen meg?nj?k a b?jdos?st. Foglalatoss?gok kev?s l?v?n, az id?t el?nj?k, ?s ha egy?tt laknak, magokot is el?nj?k - ?s csak mindenkor egym?s ?br?zatj?t l?tni, azt is el?nj?k, - ?s ?gy v?gtire csak az unadalomb?l sz?rmaznak a feljebb eml?tett beste kurafiak.

A hist?ri?kban olvasunk err?l p?ld?t, hogy nem j? a m?sban val? k?telked?s. Aztot pediglen egy pog?ny de sz?p fejdelem asszony adja, tudniillik a nevezetes Kleop?tra asszonyom ? nagys?ga. Aztot tudja ked, hogy mint szerett?k ezek egym?st Marcus Antoniussal. Az actiumi harcz ut?n ezek Egyiptumban szalad?nak. Marcus Antonius gondolta, hogy m?r szerencs?tlen l?v?n, nem fogj?k ?tet ?gy szeretni; mert a szerencs?tlennek szeretete is szerencs?tlen. Az?rt mindenkor tartott att?l, hogy Kleop?tra egy kis itallal a m?s vil?gra ne k?ldje, hogy azut?n szerencs?sebbet vegyen mag?nak. Aztot Kleop?tra ?szre v?v?, ?s olyan vend?gs?get csin?la, hogy mindennek, akik asztaln?l ?ltenek, vir?gb?l k?t?tt koszor? volt fejeken. Elit?lheti ked, hogy micsoda sz?p koszor?t csin?lt Kleop?tra Marcus Antoniusnak, de azt tal?m el nem it?lheti ked, hogy ? azt meghint? m?rges porral. A vend?gs?gkor teh?t mindennek a szok?s szer?nt koszor? l?v?n fej?ben - a kir?lyn?nak j? kedve l?v?n, nagy kedvkeres?ssel vala Marcus Antoniushoz. Akit is l?tv?n, hogy nem csak a bort?l, de m?g a szeretett?l is kezdene r?szeg?lni, ?s hogy m?r abban az ?llapotban volna, amint k?v?nn?, mond? n?ki, hogy a koszor?j?ban val? vir?got tenn? a pohar?ban, ?s hogy ? is hasonl?k?ppen cselekedn?k. Marcus Antonius ezt hallv?n, ?s mindenekben csak a kir?lyn? akaratj?n j?rv?n, azonnal leszaggat? koszor?j?b?l a vir?got ?s a pohar?ban vet?, ?s meg akar? innia a Kleop?tra eg?szs?gi?rt. De a kir?lyn? a kezit a sz?j?ra tev?, ?s megtart?ztat? mondv?n: ,,Meg ne igyad Marcus Antonius, ?s l?sd meg, hogy mit nem lehet v?gbevinni, mikor valaki valamit akar. ?n azokot a vir?gokot m?reggel meghintettem. It?ld el abb?l, hogy, ha az a gyan?s?g, amelyet mutatsz hozz?m, megmenthetne-? a veszedelemt?l, hogyha lehetne arra adni magamot, hogy elveszesselek, ?s ha lehetne n?lad n?lk?l ?lnem." De l?tv?n a kir?lyn?, hogy Marcus Antonius k?telkedn?k besz?d?ben, azonnal egy hal?lra val? rabot hozata fel a t?ml?czb?l, ?s megitatv?n v?le a poh?rban l?v? bort, mindj?rt meghala el?tt?k. ?gy meggy?gy?tani valakit a gyanakod?sb?l ?s hitetlens?gb?l, az orvoss?g igen durva volna. - De hadd hozzak m?g egy p?ld?t el? az ir?gys?gr?l is.

Egy franczia kir?lynak, aki m?g ?j vala kir?lys?g?ban, hizelked?sb?l az udvariak mindenkor csak azt hoz?k el?, hogy az el?bbeni kir?ly idej?ben mennyi sok szomor?s?got ?s b?nt?d?st vett volna azon kir?ly tisztjeit?l. Az?rt meg lehetne most rajtok kimutatni bossz?j?t. Erre addig s?rget?k, hogy v?gtire parancsol? a kir?ly, hogy vinn?k ?r?sban eleiben az el?bbeni kir?ly udvar?ban l?v? tiszteknek neveket. Azt csakhamar b?ad?k nagy ?r?mmel. A kir?ly kez?ben v?v?n a lajstromot, sokaknak a neveket megjedz? egy kereszttel, ?s azut?n elz?r? a lajstromot. Az udvariak azt l?tv?n, nagy vigass?ggal gondol?k, hogy azok, akiknek nevek meg vagyon jegyezve kereszttel, hogy m?r azok elveszett emberek. Nagy ?r?mekben azt sem v?rhat?k, hogy mit fog v?gezni ir?ntok a kir?ly, hanem m?g el?re kihirdet?k, hogy a kir?ly mint tett volna keresztet a nevekre. E h?rre val? n?zve sokan, akiknek nevek meg volt jegyezve kereszttel, megijed?nek, ?s csak titkon m?s orsz?gokban szalad?nak, vagy az orsz?gban elrejt?k magokat. A kir?ly megtudv?n ok?t az udvart?l val? elszalad?soknak, mindenek hallott?ra ?s csud?j?ra ezeket a megtart?sra m?lt? sz?kot mond?: ,,Mi?rt szaladtanak el udvaromt?l? nem tudt?k-? azt, hogy a kereszt bizonys?ga a jutalomnak, ?s hogy a kereszt ?rdeme ?ltal a v?tkek elt?r?ltetnek?" Azut?n megparancsol?, hogy mindeneket h?n?nak vissz?, ?s mid?n mindenek vissz?j?ttek volna, mindenik?t meghagy? tiszts?giben. Ez olyan sz?p dolog volt, amicsod?s r?t az ir?gys?g. Az?rt nem is besz?llek m?r t?bbet fel?lle; hanem azt mondom, hogy itt meleg id?k j?rnak. Ebben a holnapban csak k?tszer ha t?zet csin?ltattam.

Azt k?rdik kedt?l, melyik szeret jobban, az-?, aki egy j?akar?j?t?l el nem b?cs?zik; vagy az, aki b?cs?zva megyen el? Isten ?ld?s?val ?rjed ?s t?ltsed el ?des n?n?m az ?j esztend?t. H?t ?j sz?vet ne k?v?njunk-? egym?snak? mert, amint szeretj?k egym?st, a mienk m?r eg?szen megperzsel?d?tt. De m?rt vett?k mi azt szok?sban a pog?nyokt?l: szerencs?s ?j esztend?t, szerencs?s ?tat k?v?nok? Az isten ?ld?s?t vagy seg?ts?g?t el? se hozzuk, csak a sok szerencs?t? Minthogy isten el?tt nincsen szerencse, a kereszt?nyeknek sem kellene ?sm?rni. No! m?r elv?gezem levelemet, ?s adjunk h?l?t az ?rnak, hogy ez esztend?ben megtartott. Maradok stb.

Kedvesen ?s gy?ny?r?s?ggel vettem, ?des n?n?m, n?dm?zzel ?rott sz?p leveledet. Valljuk meg a vil?g el?tt, hogy mi ketten j?k vagyunk, ?s hogy j?l tudjuk egym?st szeretni. De a, hogy mi soha sem veszeked?nk, mikor veszeked?nk is, a mintegy megenyvezi k?zt?nk a bar?ts?got. ?ppen nem v?rtam volna a ked h?r?t - az?rt m?r m?lt? haragudni - ki hitte volna, hogy Top?lt ilyen hamar kitegy?k a vez?rs?gb?l? Minden szerette, ?s minden f?lt t?lle. A val?, a n?metek elhiszem, hogy akarj?k; mert gy?l?lte ?ket: mivel?nk pedig, az isten ?ldja meg, olyan kev?s id? alatt is el?g j?t tett. Ha mind ?gy - k?t h?rom esztend? alatt egy t?r?k sem lesz aki a vez?rs?get meg ne k?stolja. Kiveszem gr?f Bonnevalt, ha t?r?k is; mert az isten meg nem engedi, hogy egy olyan hitt?l szakadt itt is el?menjen. Ha m?g az a pasa Babyloni?ban vagyon, akit vez?rnek mondj?k hogy tesznek, mikor j? a m?g el? De a m?gis becs?letesebb, hogy doctor fia, ?s nem borb?ly vagy fav?g?nak - amint a m?r megt?rt?nt. Itt a porb?l veszik ki a vez?reket, ?s azut?n a porba vetik. Err?l egy kis hist?ri?t hozok el?.

Itt mikor olyan szeg?ny ?rva gyermekek tal?lkoznak, akik j? form?k, az ad?ban elveszik, ?s t?r?k vall?sban nevelik, ?s a legszebbeket a cs?sz?r udvar?ban nevelik fel. Egyet a t?bbi k?z?tt, hogy m?g igen gyeng?nek l?t?k, nem ad?k a cs?sz?r udvar?ban, hanem egy pas?nak ad?k. Aki is kedv?ben v?v?n a gyermeket, amicsoda tudom?nyt itt lehet tanulni, arra mind megtan?ttat?, ?s nagy gondvisel?ssel nevel?. Az ifj? mind igen j?l tanula, mind j?l visel? mag?t, ?gy annyira, hogy a basa gondol?, hogy tal?m kedvet nyerne v?le, ha a cs?sz?r fi?nak adn? Sulim?nnak, aki is olyan h?res vala az atyja hal?la ut?n. Sulim?n igen kedvesen v?v? az aj?nd?kot, ?s mivel hogy egy id?s? volt v?le, minden m?lats?g?ban Ibrahim ott volt, ?s oly igen megszeret?, hogy csak Ibrahimmal k?v?n? szolg?ltatni mag?t. Aki is azt ?szre v?v?n, k?v?nt ?lni a j? alkalmatoss?ggal: de nem rosszra ford?t?, hanem arra, hogy j?akar?kat csin?lna, ?s a szeg?nyeknek szolg?lna. Sulim?n, akiben val?s?gos fejdelmi term?szet volt, ?r?mmel l?t? benne azt a nemes sz?vet, ?s ann?l ink?bb becs?l? ?s szeret?. ?s mindeniknek nagy jelit ad?, mihent cs?sz?rr? l?n; mert Ibrahimot kapicsi pas?v? tev?, ?s egy kev?s id? m?lva a jancs?rok f?ag?j?v?. Ibrahim l?tv?n sebess?ggel val? el?menetel?t, tarta szerencs?j?nek ?llhatatlans?g?t?l. Gyakran jut vala esz?ben a port?n l?v? nagy uraknak szerencs?tlens?g?k, ?s azoknak keserves hal?lok elm?j?ben szomor? gondolatokat okoz?nak, annyira, hogy szomor? gondolatok sz?ll?k meg elm?j?t, ?s egyszersmind elhagy? azt a j? kedv?t, amely sokszor tetszett Sulim?nnak. Aztot ?szre v?v?n, ?s szeretv?n val?s?ggal, k?rdezni kezd? annak ok?t. Ibrahim azt megvall? igaz?n, mondv?n: hogy az ? szomor?s?g?nak az oka nem egy?b volna, hanem, meggondolv?n hozz?ja val? nagy kegyelmess?g?t, ? att?l tart, hogy az a kegyess?g ir?gyeket ?s ellens?geket fog t?masztani ellene, akik ?ellene ?rulkodv?n abban a keserves ?llapotban ejtik, amelybe m?r estenek sok nagy urak, ?s hogy v?gtire ? is olyan ?t?latos hal?llal v?sz el, valamint azok. Ez a f?lelem sz?ntelen elm?j?ben l?v?n n?ki, azon k?ri, hogy csak m?dj?val val? j?val legyen hozz?ja, amelylyel k?z?ns?gesen val? rendben t?lthesse csendess?gben ?s b?kes?gben ?let?t; mivel az al?bb val? rendben is megmutathatja hozz?ja val? kegyess?g?t szint?n ?gy, mint abban a nagy rendben, amelyben tette ?tet. Sulim?n hallv?n ezeket az okos besz?deket, meges?k sz?ve rajta, ?s megdics?r? j? term?szet?t, nem is akarv?n elm?latni semmit is, ami megvigasztalhatn?; er?s esk?v?ssel fogad? neki, hogy soha ?let?hez nem ny?lna, mindaddig, valam?g ? ?lni fog, ak?rmely ok vihetn? is arra. Ibrahim ilyen nagy ig?retekre val? n?zve megvigasztal?dv?n, ann?l is nagyobb buzg?s?ggal kezd? szolg?lni. Sulim?n pedig, hogy m?g nagyobb jel?t adhassa neki benne val? hitel?nek, f?vez?rr? t?v?. Azut?n Sulim?n mind Magyarorsz?gban, mind Perzsi?ban szerencs?s hadakoz?sokot vitt v?gben. Ibrahimnak mind azokban nagy r?sze vala - olyan hatalmass? ?s gazdagg? l?n, ?s oly nagy kedvess?gben vala, hogy mindenek rettegteg t?lle.

A sult?nn?k mind ezeket l?tv?n, igen kezd?k ir?gyleni, v?v?n ?szre, hogy m?r a dolgok nem forognak annyira a kezek k?z?tt, ?s hogy minden csak a vez?r kez?ben forog; erre val? n?zve okot is keres?nek az elveszt?s?re. Ibrahim ezt megsejd?t?, ?s tartv?n att?l, hogy a heny?l?s okot s alkalmatoss?got adhat Sulim?nnak, hogy meggy?zettess?k az anyj?nak szeretetit?l, ?s a feles?ginek ?lelget?sit?l; arra val? n?zve ?jabb hadakoz?sra ind?t? Sulim?nt a perzs?k ellen. Akinek is az ilyen ?szt?n igen tetsz?k; mivel soha egy fejdelem sem szerette ?gy a hadakoz?st, ?s egy sem volt olyan szerencs?s. Mindazon?ltal nem hajola mindj?rt az Ibrahim tan?cs?ra az?rt, mert csak akkor csin?lt vala k?t?st a perzsiai kir?lylyal. De Ibrahim csak arra akarv?n hajtani, tal?la abban m?dot, hogy Damaskus v?ros?b?l egy h?res astronomust h?vata, kinek neve volt Mulej, akir?l azt tartott?k, hogy a j?vend? dolgokat j?l tudta. - A fejdelmekben is megvannak a gyenges?gek, valamint m?sokban, hanem azok boldogabbak, akikben legkevesebb tal?ltatik. - Soliman k?v?n? l?tni az astrologust. Ibrahim hozz?ja viv?: de els?ben besz?lle a fejivel. Az astrologus azt j?vend?l?, hogy, ha a hadakoz?st elkezdi, perzsiai kir?lynak fog megt?tetni. Sulim?nt megvak?tv?n a nagyrav?gy?s, esziben sem juta a k?t?s, melyet tett a perzsiai kir?lylyal: hanem csak megind?la ellene hatsz?z ezer emberrel. Ott egyneh?ny esztend?ket t?lte, de szerencs?tlen l?v?n hadakoz?sa, vissz?t?re Konstancin?polyban a had?nak negyedr?sz?vel, ?s igen nagy haraggal mind az astronomus, mind a vez?rje ellen. A sult?nn?k megsajd?tv?n a cs?sz?r haragj?t, mindj?rt a vez?r ?rul?s?nak tulajdon?t?k a hadakoz?snak szerencs?tlens?g?t, ?s felt?masztv?n ellene m?sokot is, azt kezd?k Sulim?nnal elhitetni, hogy a vez?r a perzsiai kir?lylyal egyet?rtv?n, sok sz?m? p?nzt venne fel t?lle. ?s a port?ra hivatv?n a babyloniai pas?t, titkon Sulim?nhoz viv?k, aki is sokat monda neki a vez?r csal?rds?g?r?l. Ugyan abban az id?ben a sult?nn?k valami form?ban kitud?k, hogy a vez?rnek Carolus Quintussal ?s Ferdinandussal lev?l ?ltal sok correspondenti?ja lett volna. Abban m?dot is tal?l?nak, hogy azok k?z?l a levelek k?z?l kaphat?nak, ?s azokat a sult?nnak ad?k. Aki is l?tv?n mindezekb?l f?minister?nek v?tk?t ?s h?l?adatlans?g?t, elt?k?ll? mag?ban hal?l?t. De megeml?kezv?n hittel tett fogad?s?r?l, esszegy?jt? predik?torjait ?s papjait - a mufti is jelen l?v?n, elejekbe t?v? a dolgokot ?s fogad?s?t. Ezekr?l sok?ig veteked?nek, de semmit nem v?gez?nek. Hanem egyik a papok k?z?l mond? Sulim?nnak: ,,Minthogy azt fogadtad a vez?rnek, hogy ?letedben meg nem ?leted a vez?rt, fojtasd meg amid?n aluszol - mivel az ?lom mintegy hal?l - az?rt ?gy eleget t?szsz ig?retednek." - A t?bbi is ezt j?nak tal?l?k. Sulim?n h?vat? a vez?rt, mag?val vacsor?ltat?, azut?n a leveleit keziben ad?, hogy olvasn? el, - a megl?v?n a szemire h?nyja ?rul?s?t ?s h?l?adatlans?g?t, ?s megfogatv?n parancsol?, hogy mihent ? elaluszik, a vez?rt fojts?k meg - amelyet v?gben is viv?k. J? ?tszak?t h?t, ?des n?n?m, ?n is alunni megyek, ?s megparancsoltam, hogy mihent elaluszom, minden bolh?imat meg?lj?k, mert m?r is el?g vagyon.

?des n?n?m, a kir?lyok is csak ?gy b?h?nyj?k a szemeket, valamint m?. Mert ?ppen most hoz?k h?r?l hogy els? februarii a lengyelorsz?gi kir?ly Augustus csak ?gy holt volna meg, valamint egy k?z?ns?ges ember. A l?lek kiment bel?lle, s a hal?l benne maradott. Az isten ny?goszsza; mert j? kir?ly volt. Ha sok?ig uralkodott, meg is ?rdemlette; mert tal?m soha kir?ly ?gy nem tudott ?lni a kir?lys?ggal, mint ?. Soha a lengyeleknek olyan kir?lyok nem volt, aki n?kik a sok vend?gs?get, sok sz?zf?le m?lats?got adott volna mint ?. Az asszonyokr?l nem is sz?lok; mert azok sz?z esztendeig gy?szolhatj?k - ?let?ben a paradicsomr?l sem gondolkodtak, ?gy tudta ?ket m?latni ?s kedveket keresni. Egysz?val elmondhatni, hogy m?lt? volt a kir?lys?gra, ?s tudta annak mind haszn?t venni, mind e vil?gi gy?ny?r?s?gekre ford?tani. Eleinte, a val?, hogy igen t?vises volt kir?lys?ga mind addig, m?g a sv?ciai kir?lyt meg nem ver?k; de azut?n tudta a sok r?zs?t leszedni. Micsoda kimondhatatlan sok j? nem k?vetkezett az ? vall?sunkra val? megt?r?s?vel? Luther M?rtont?l fogva Saxoni?ban volt a gy?kere ?s f?szke a luther?nus vall?snak. K?tsz?z esztendeig tartott, azolta a saxoniai electorok palot?j?ban nem mondott?k a szent mis?t: de most mind ott, mind m?sutt az orsz?gban azt mondj?k. Micsoda nagy dics?s?gire az istennek, ?s nagy haszn?ra lett az anyaszentegyh?znak az ? megt?r?se. M?r a fia p?pista - annak a gyermekei p?pist?k - kev?s id?vel ezut?n az eg?sz orsz?g is a lesz. A mi urunknak igen j?akar?ja volt.

Lehetetlen, hogy m?r hadakoz?st ne l?ssunk Eur?p?ban, annyi sok ideig tart? b?kes?g ut?n; mert a lengyelorsz?gi kir?lyv?laszt?s nem szokott csendesen v?gben menni. Ahoz most kett? tart sz?mot: a megholt kir?ly fia ?s Stanislaus. - Az els?nek p?rtfog?ja lesz a cs?sz?r ?s a muszka cz?rn?; a m?sodiknak pedig a franczia kir?ly; mert minthogy a le?ny?val h?l, tartozik is seg?teni. M?r ezek hadd pereljenek egym?ssal. Tudom, hogy ezeknek r?z pr?k?torok leszen - valamint mikor a franczia kir?ly a feles?g?t illet? tartom?ny?rt hadakoz?st kezde a cs?sz?r ellen, azt k?rd? Leopoldus a franczia k?vett?l, hogy micsoda igazs?ga vagyon az ur?nak, hogy hadakoz?st akar ind?tani? Azt felel? a k?vet, hogy azt nem tudja: hanem azt tudja, hogy az ur?nak m?r k?szen vagyon k?tsz?z ezer pr?k?tora, azok meg fognak felelni. Meg is nyer? perit. ?des n?n?m, micsoda sz?p dolog annyi pr?k?torral perelni. De az is sz?p dolog, ha ked eg?szs?ges, f?k?ppen a b?jtben.

Mi itt csak f?lel?nk, ?s v?rjuk, melyfel?l zavarj?k a vizet, hogy mi is valamit foghatn?nk. De a szeg?nynek a szerencs?je is szeg?ny. ?n inn?t holmi aj?nd?kot k?ld?k, m?g abban n?n?m g?ncsot tal?lsz? Sz?p dolog a h?l?adatlans?g. Nem h?j?ban, aki g?r?g?kkel lakik, g?r?gg? kell lenni. A g?r?g asszonyokn?l pedig nincsen se h?l?adatlanabb, se kev?lyebb, ?s csak egyed?l magokot szeretik, de azt is g?r?g, nem nemesi szeretettel. A mag?hoz val? szeretetr?l aminap k?t asszonynak a besz?llget?seket olvastam - nem tudom, ha le?rjam-? vagy sem? De le?rom, mert nincsen egyebet m?st ?rnom.

Silvia, Juli?nna.

?des n?n?m, ezekre mit mondasz? Vagyon-? benned magadhoz val? szeretet? Azt nem lehet mondani, hogy ne legyen az erd?lyi le?nyokban ?s asszonyokban. De azt is elmondhatni fel?ll?k, hogy ?k b?zv?st elmondhatj?k: ,,?gy szeretlek, mint magamat." Mert, ha magokot szeretik, m?sokot is tudnak szeretni; mert mind j? v?r, mind j? sz?v vagyon bennek. De egy g?r?g asszony tal?m k?romkod?snak tartan?, ha azt mondan?: ,,?gy szeretlek, mint magamat." De haszinte azt mondan? is, el nem kellene hinni, mert szent P?l azt mondja: hogy a g?r?g?k hazugok. ?des n?n?m, ?n kedet ?gy szeretv?n, mint magamat, ?s magamat ?gy, mint az aluv?st, az?rt j? ?tszak?t is k?v?nok.

Tudod m?r azt a h?rt n?n?m, hogy most minden ?r?n nagy hadakoz?s lesz? De tudod-? annak az ok?t? Oct?bernek a v?ge fel? a franczia a n?met cs?sz?rnak nagy bar?ts?goson megizen?, hogy hadakoz?st hirdet neki. Ennek pedig az oka nem m?s, hanem, mihent Augustus a lengyel kir?ly a szem?t b?h?ny?, a franczia udvar azon igyekv?k, hogy Stanislaust v?laszsz?k a lengyelek kir?lynak. Amid?n azt megtud?, hogy csaknem mindny?jan re? ?llottak volna a palatinusok, Stanislaust Lengyelorsz?gba k?ld? a v?laszt?sra, aminthogy csaknem az eg?sz orsz?g a gy?l?sben kir?ly?nak v?laszt?, ?s annak felki?lt?. De ugyanabban az id?ben egyneh?ny palatinus ?s egyneh?ny p?sp?k esszegy?lv?n, az Augustus fi?t v?laszt?k kir?lynak. Ez a kis gy?l?s pedig a cs?sz?r ?s a muszka cz?rn? seg?ts?g?vel mene v?gben. Eleinte mindj?rt e nem tetsz?k ?lland?nak lenni: de kev?s id? m?lva a muszka had, hogy Lengyelorsz?gban kezde b?menni, a f?renden l?v?k is megv?ltoztat?k az elm?j?ket, ?s erre a r?szre ?ll?nak. ?s ment?l t?bb had kezde Lengyelorsz?gban menni, ann?l t?bben hajol?nak Augustus mell?, ?s eztet mind a cs?sz?r alattomban val? munk?ja cseleked?. A franczia udvar az?rt megharaguv?k, ?s hadakoz?st hirdete mind a kett? ellen. De minthogy Stanislausnak se oly k?nnyen, se oly hamar hadat nem k?ldhetne, amint k?v?ntatott volna, az?rt Varsov?r?l ki kellet?k menni, ?s helyt adni Augustusnak. Mindez?rt hadakoz?st nagyot v?rjunk. Mi hasznunk lesz benne, isten tudja. Mi csak rem?nl?nk, csak rem?nl?nk mindaddig, m?g meg nem halunk. Az olosz p?ldabesz?d azt mondja, hogy aki csak rem?ns?ggel ?l, az ispot?lyban hal meg. Ha ispot?lyban nem is, tal?m Rodost?n. Ak?rhol legyen a, csak b? kell a szem?nket h?nni egyszer. De addig csak j? az eg?szs?gre v?gy?zni ?des n?n?m, ?s a b?t el kell ?zni, ?s ne engedj?k, hogy a gondolat ?s a melancholia elfogja elm?nket. Ne legy?nk olyanok, mint egy franczia ?r volt, aki eltemetv?n a feles?g?t, ugyanazon este a vacsor?t hogy felvitt?k az asztalra, le nem akart ?lni asztalhoz, mert nem volt jelen a feles?ge. A v?rakoz?st el?nv?n, mondja a konyhamester?nek, hogy jelentse meg az asszonynak, hogy az asztalon az ?tek. - A konyhamester mondja n?ki, hogy nem j?het, mert eltemett?k, - akkor t?r esz?re az ?r. Sokf?le b? van e vil?gon.

Ideje m?r egy leveledet vennem ?des n?n?m. ?n h?rmat is ?rtam ebben az esztend?ben. Azt ?rj?k, hogy Stanislaus Danczk?n t?lti a telet. Megl?ssuk, mint lesz dolga a tavaszszal. A franczia ?s spanyol had er?sen takarodik Oloszorsz?g fel?. A sardiniai kir?ly is k?sz?l. Nem tudom mit gondol a cs?sz?r: de ?n azt gondolom helyette, hogy ha Stanislaussal elveszteti is a lengyelorsz?gi kir?lys?got, att?l tarthat, hogy maga is Oloszorsz?gb?l ki ne k?lt?z?dj?k. A spanyol kir?ly fia meg nem el?gszik az ? k?t herczegs?g?vel - az apja m?g kir?lyly? is teheti - most van ideje.

H?t nek?nk vagyon-? most ideje, hogy v?rjunk valamit? A szeg?ny urunk amit a penn?j?val tehet, el nem m?latja. Eleget ?r mindenfel?; mert mi olyanok vagyunk, mint az evangy?liumb?li beteg, aki harmincz esztendeig volt a t? mellett v?rv?n, hogy valaki vesse bel?, amid?n az angyal felzavarta. Mi is ezt v?rjuk, hogy valaki valamely z?rzavart csin?ljon; mert mi magunkkal j?tehetetlenek vagyunk. Az isten elhozza m?g a mi ?r?nkot is - ha most nem, m?sszor.

Ki ne nevetn? ?des n?n?m, micsoda rendesen tudod le?rni, hogy a franczi?k micsoda ?llhatatlanok minden cselekedetekben. ?s hogy egy franczia k?t h?rom le?nyt, meg annyi asszonyt is akar egyszersmind szeretni, az ?gy vagyon. K?t asszony rendesen re? vett volt egy franczi?t, aki is mindenikhez j?rv?n, mindenikkel el akar? hitetni, hogy szereti. Ez a k?t asszony bar?tosok l?v?n egym?shoz, egym?snak titkokot megvall?k, ?s egym?st?l megtudt?k, hogy a franczia mint hitegetn? ?ket. Egybe besz?llv?n a franczi?hoz mennek, ?s sok sz?p sz?n alatt, mintha csak tr?f?l?dn?nak vele, ?gy b?k?t?zik ?s p?l?lj?k, valamint a kis gyermeket, hogy csak a fej?t mozgathatta, a megl?v?n, a falhoz t?masztj?k, valamint egy fak?pet, ?s ott mindenf?le sz?p sz?kot mondanak neki. Annak v?ge l?v?n, az asszonyok egyik?nek a sz?ll?s?ra mennek, ?s k?t leg?nynyel a b?p?l?lt szeret?j?ket is oda vitetik - ott enni adnak neki, valamint egy gyermeknek. Azut?n az asszonyok lefek?sznek ?s k?zikben teszik az eleven b?bot, ?s ott valamit el tudnak rajta tenni, el nem m?latj?k: szidj?k, pirongatj?k ?s cs?folj?k, ?s eg?sz ?tszaka nem hadj?k aludni. Reggel fel? megig?rik neki, hogy elbocs?tj?k, csak tisztess?gesen viselje mag?t. A leg?ny mindent felfogad. Az asszonyok felkelnek, fel?lt?znek ?s kimennek a h?zb?l. Sok id? m?lva egy v?n asszony b?megyen a h?zban, ?s el?dja. A leg?ny k?rdi, hogy hol vannak az asszonyok? mondja a v?n asszony, hogy vagyon m?r k?t ?r?ja, hogy hint?ban ?ltek, ?s kiki a maga j?sz?g?ban ment. - M?sszor t?bbet, jobbat: de most nincsen egyebet mit ?rnom - az?rt maradok az asszonynak nem csak sp?rg?s, de k?teles szolg?ja.

Soha ?des n?n?m nagyobb kedvem nem volt egy igen sz?p, cs?nos ?s takar?kos levelet ?rni, mint ma. Se soha olyan nagy egyepety?m nem volt, mint ma a hossz? lev?l-?r?sra. De minthogy att?l tartok, hogy egyik?t sem viszem ?gy v?gben, hogy a ked sz?p szemeinek tess?k, az?rt elv?gezem levelemet, ?s ebb?l megtudhatja ked, hogy m?g ?lek, ?s hogy vagyok, ?s maradok az asszonynak j? n?n?mnek j? atyjafia.

P. S. ?des n?n?m, hov? lehet ann?l szebb lev?l, ha r?vid is, mint amelyet egy h?res gener?lis ?rt volt a feles?g?nek a harcz ut?n mondv?n: ,,Az ellens?get megvert?k, egykev?ss? elf?radtam, j? ?tszak?t ?des feles?gem."

Minden?nnen csak az a h?r, hogy minden?tt k?sz?lnek a hadakoz?sra. A sok n?met, franczia, spanyol takarodik Oloszorsz?g fel?. Azt gondoln? az ember, hogy tal?m ott valamely nagy vend?gs?g leszen, ?s arra gy?lnek oda. Eugenius pedig a Rhenus vize fel? igyekezik. Azt mondj?k, hogy a franczia is elk?ld oda vagy sz?zezer embert. H?t ezek, ?des n?n?m, m?rt gy?lnek oda? tal?m hal?szni akarnak? Stanislaus kir?ly pedig Danczk?n vagyon. A muszk?k ?s a sax?k k?sz?lnek, hogy Stanislaust oda szor?ts?k. Ott m?g m?sf?le muzsika l?szen. Mindezekb?l mi l?szen, isten tudja. ?gy tetszik, mintha Stanislaus kir?ly vesztene legt?bbet, ha el tal?lja veszteni a lengyelorsz?gi kir?lys?got, aminthogy a megt?rt?nhetik, amint folynak m?r is dolgai. De ha elveszti is, franczia kir?lyn? az ? le?nya. Oloszorsz?gban pedig hogy ?llhat a cs?sz?r h?rom kir?ly ellen, aki mindenik azon igyekezik, hogy elvesztesse v?le Sicili?t ?s Ne?polist, ?s oda ?j kir?lyt tegyenek. De mindezekb?l nek?nk mi hasznunk lesz? tal?m csak semmi. M?g a mi ?r?nk nem j?tt el - addig csak bar?tt?nczot kell j?rni.

Hogy valamely szomor? gondolatokon ne v?gezzem levelemet, egy j?akar?mnak level?t le?rom kednek - a levelet k?ld?ttem volna el, de franczi??l vagyon.

Share on: WhatsApp @Hash Facebook Tweet