Read Ebook: A bazini zsidók: Regény by Bir Lajos

Font size: 10 px 15 px 20 px 25 px 30 px 35 px

Background color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Text color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Apply/Save settings

Ebook has 959 lines and 44831 words, and 20 pages

A BAZINI ZSID?K

REG?NY

IRTA

BIR? LAJOS

Copyright by John Biro 1921.

W. Hamburger, Wien.

A moh?csi csata ut?n Szulejman cs?sz?r r?vid l?togat?st tett Bud?n, a kir?lyi palota kincseit lek?ldte Sztambulba, azut?n ?sszetereltette a budai zsid?kat ?s mag?val vitte ?ket. Ugy v?lte, hogy sz?ks?ge van r?juk ?s hogy birodalm?nak haszn?ra lesznek. Az er?szakkal ?ttelepitett zsid?k k?z?l k?t fiv?r - D?vid ?s J?zsef - Baja t?j?k?n ?tsz?k?tt a laza gy?r?n, amelyet a szult?n lovas katon?i vontak ?jszak?ra a zsid?k t?bora k?r?, ?s eljutott a Dun?ig. A k?t fiv?r itt szerzett egy rozzant ladikot ?s n?h?ny napig a Duna mocsarai k?z?tt lappangott, azut?n visszament Bud?ra. Bud?n a v?rosi tan?cs a zsid?k h?zait ekkorra a v?rnagy engedelm?vel kiosztotta m?r a v?ros lak?sai k?z?tt; a k?t fiv?r teh?t egy ?jjel ki?sta azokat a dr?gas?gokat, amelyeket nemr?gen elhunyt apjuk rejtett el egy utcai zend?l?s idej?n a h?za pinc?j?ben, azut?n elment Tat?ra, onnan Sopronba ?s onnan Pozsonyba. Ezekben a v?rosokban azonban a zsid?k szorongattatva ?ltek, hajlott h?tuak ?s nyomott lelk?ek voltak, ?s a k?t fiv?rnek nem t?madt kedve a marad?sra. J?zsef Olaszorsz?gba v?gy?dott, ahol mind a ketten elt?lt?ttek egy-egy ?vet a p?duai f?iskol?n, D?vid azonban azt mondta, hogy Olaszorsz?gb?l is mindig visszakiv?nkozn?k Magyarorsz?gba, ?pen ?gy, mint ahogy T?r?korsz?gb?l visszakiv?nkozott volna, ha teh?t J?zsef azt akarja, hogy ? ne veszitse el a lelke nyugalm?t, telepedjenek le Magyarorsz?gon valahol. Ugy hat?roztak, hogy ell?togatnak Kass?ra, ahol el?gedetten ?lt egy Izs?k nev? rokonuk, akit n?h?ny ?vvel ezel?tt Lajos kir?ly nevezett ki az ottani p?nzver? m?hely vezet?s?re; Kassa fel? val? ?tjukon azonban nem jutottak t?l az els? ?llom?son. Reggel indultak el Pozsonyb?l, d?lt?jban bet?rtek Bazinban az ottani kis zsid? k?zs?g el?lj?r?j?hoz, Mih?lyhoz, akit ott Szappanos Mih?lynak neveztek, mert nagy szappank?sz?t? m?helye volt. Itt megismerkedtek ennek a Szappanos Mih?lynak a k?t l?ny?val, Eszterrel ?s Judittal; ?s D?vidnak ?gy megtetszett Eszter, hogy nem akart tov?bb menni, hanem ott maradt ?s nemsok?ra feles?g?l is vette. A tizenh?t ?ves Eszternek m?ly, meleg, barna szeme volt; finom, kis orra; puha, sz?p sz?ja; szelids?g, melegs?g, barna sug?rz?s ?s csendes h?s?g volt az eg?sz l?ny. Ilyen maradt asszonykor?ban is. Judit m?s volt. H?feh?r az arca ?s k?kes fekete a haja; finoman metszett, hajlott orra volt ?s keskeny, hideg, sz?p sz?ja. Nagy szeme mindig olyan volt, mintha k?rdezne valamit, vagy olyan volt, mintha nagyon messzire n?zne. J?zseft?l mindenki azt v?rta, hogy vegye el Juditot, mint a b?tyja Esztert; ? maga is ezt v?rta mag?t?l; n?ha hosszu ?r?kig besz?lgetett Judittal, de nem tudta r?sz?nni mag?t, hogy megk?rje. ?rezte, hogy Judit sem akarn? ?t. Az ?n szemem is olyan, gondolta sokszor, mint az ?v?: mindig k?rdez ?s sohase felel; ?s ha egy?tt vagyunk, ahelyett, hogy egym?sra n?zn?nk, valami rem?nytelen messzes?gbe n?z?nk. J?zsef ?gy az ?reged? M?rton nagy bosszus?g?ra nem vette el Juditot, hanem a b?tyja h?z?n?l ?lt mag?nyosan. Ami enn?l m?g nagyobb baj volt, Juditot nem lehetett f?rjhez adni, mert ha az apja a h?zhoz hozott valakit akir?l azt sejtette, hogy a f?rj??l sz?ntak, m?ly ?jul?sba esett ?s n?ha hosszu ?r?kig fek?dt mozdulatlanul.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

H?rom ?v mulva, m?jus elej?n egy napon D?vid Trientb?l j?tt haza, ahova lovakat ?s pr?meket vitt le. Kora d?lut?n j?tt meg; J?zsef eg?sz d?lut?n nem zavarta; az esti istentisztelet el?tt azonban bekopogtatott hozz?. D?vid r?n?zett ?s l?tta, hogy rossz h?rt hoz. Eleresztette az Eszter kez?t, amelyet eddig a kez?ben tartott. Boldogs?gt?l napf?nyes arca elborult egy kiss?. Mi ujs?g? - k?rdezte fanyarul.

- A pozsonyi purgerek, - mondotta J?zsef nyugodtan, - k?ld?tts?gben j?rtak a gr?fn?l, hogy tiltsa el nek?nk a poszt?val ?s a lovakkal val? keresked?st, amint a pozsonyi zsid?knak el van tiltva.

- Hogyne. - sz?lt D?vid a haragt?l elpirulva, - csak rongyokkal legyen szabad kereskedn?nk!

- Igen, - mondta J?zsef nyugodtan, - csak rongyokkal.

- ?s a gr?f? - k?rdezte D?vid visszafojtott l?legzettel.

- A gr?f megig?rte nekik.

D?vid sz?tlanul harapott bele az ajk?ba, ?s az arca lassan els?padt a tehetetlen d?ht?l. Eszter r?tette a karj?ra a kez?t, D?vid lassan elh?ritotta mag?t?l ezt a csendes csillapit?st ?s sz?tlan, keser? r?g?d?sba mer?lt. J?zsef csendes r?szv?ttel n?zte k?nl?d? b?tyj?t ?s nyugodtan mondta:

- Ha a gr?fnak nem tagadtuk volna meg azt az ?tsz?z aranyat, amelyet az elutaz?sod el?tt k?rt, akkor a j? pozsonyi polg?rok n?gyk?zl?b hagyt?k volna el a bazini v?rat. S?t azt gondolom, be se mer?szkedtek volna a v?rba; ?s bizonyosra veszem, hogy a gr?f Gregorovius mesterrel meg?zentette nekik, hogy olyan kedv?ben van, hogy a zsid?k ellen mindent lehet k?rni t?le. A bazini gr?fok p?rtfog?sa hatalmas p?rtfog?s, de el?bb-ut?bb kolduss? teszi az embert.

- ?n azt hittem, - sz?lt halkan Eszter, - hogy csak Tam?s gr?f gy?l?l benn?nket.

- Ferenc nem is gy?l?l, - v?laszolta J?zsef. Csak p?nzt akar.

Mindah?rman hallgattak. Eszter n?ha agg?dva pillantott D?vidra, J?zsef pedig elgondolkozva ?s figyelmesen n?zte mindakett?j?ket. D?vid v?gre fel?llott ?s elment J?zseffel az esti istentiszteletre. Az istentiszteletre ?sszegy?ltek a bazini zsid? f?rfiak mind: ?sszesen tizenketten. Istentisztelet el?tt Mih?ly, a hitk?zs?g el?lj?r?ja tan?cskoz?st tartott vel?k. Ferdin?nd kir?ly t?rnokmestere ?jra kivetette a zsid?-ad?t a hitk?zs?gre; az ?j ad? k?tszerese volt annak, amit az elmult ?vben fizettek. Most arr?l volt sz?, hogyan r?jj?k ki egym?s k?z?tt a fizetend? ?sszegeket. Mih?ly azt aj?nlotta, hogy fizesse mindenki a k?tszeres?t annak, amit tavaly fizetett. Ez ellen a szeg?nyebbek hevesen tiltakoztak, A tiltakoz?k k?zt a legelkeseredettebb volt Jakab, egy magas, sov?ny, hajlott h?tu ember, aki batyuval a h?t?n j?rta a k?rny?kbeli falvakat ?s aki csak a parasztokkal kereskedett.

- Fizessenek azok, - mondotta szikr?z? szemmel, - akik olasz b?rsonyruh?ban j?rnak. Ha az ad?t id?n megkett?zt?k, j?v?re majd megtizszerezik, hiszen l?tj?k, hogy bazini zsid?k k?z?tt milyen m?gn?sok vannak.

S?muel, a gazdag ?reg borkeresked? hallgatva n?zte D?vidot. ?brah?m ?s Izs?k, akik szeg?ny emberek voltak, l?zasan helyeseltek Jakabnak. D?vid ?sszeszoritott sz?jjal hallgatott. Mih?ly k?zbel?pett.

- Azt gondolom, - mondta nyugodtan, - hogy az ad?t az?rt emelt?k fel, mert a budai hitk?zs?g megsz?nt, Bud?n nincs zsid? prefektus, a kir?ly nem is lakik Bud?n...

- J?nos kir?ly ott lakott - sz?lt k?zbe Simon, aki kardcsisz?r ?s p?nc?lkov?cs volt ?s fiatalkor?ban Szapolyay n?dor szolg?lat?ban ?llott.

Erre haragos felz?dul?s t?madt. Ruben, egy hunyorg? szem?, csep?szak?llu, hajlott orru kis szab? mag?nkiv?l rik?csolt:

- Mi k?z?nk nek?nk az ? tusakod?saikhoz? Mi k?z?nk nek?nk hozz?, hogy a tiszt?tlanok k?z?l kit neveznek kir?lynak? Nek?nk mindegy, hogy kit fizet?nk meg az?rt, hogy diszn?b?l ne legyen ragadoz? farkass?. ?s az a tr?n, amely fel? mi n?z?nk, messze van innen.

Eleaz?r, a k?zs?g jegyz?je ?s templomszolg?ja megsz?lalt. Rajong? szem?t felfel? emelte ?s a hangja reszketett a felindul?st?l.

- De a kir?ly, - mondta ?nekl?, zeng?, ujjong? hangon, - m?r utban van, hogy a tr?nt elfoglalja. Hallom a l?p?seit; ?s ?rzem a j?v?se dr?ga illat?t. Cion reszket a v?rakoz?st?l, mint a szerelmes asszony; ?s az arkangyalok emelik m?r ajkukhoz a harson?t. K?szits?tek a lelketeket ?s figyeljetek, hogy k?szen legyetek, amikor a k?rt szava v?gighasit a f?ldnek egyik v?g?t?l a f?ldnek m?sik v?g?ig.

?sszekulcsolta a kez?t ?s lihegve hallgatott. A gy?lekezetben elfog?dott csend t?madt. A vil?g az ut?bbi id?ben megint tele volt nyugtalans?ggal; a lelkek h?nykol?dtak uj gondolatok sarkantyuj?t?l ?s r?gi megszok?sok zabl?j?t?l; a zsid?k k?z?tt pedig ?szakon ?s d?len ?jra meg ?jra v?gigfutott egy l?zas suttog?s, hogy most... most telik be az id?! - ?tban van m?r, k?zeledik m?r, j?n m?r ama megv?lt? kir?ly, a Messi?s. A magyarorsz?gi zsid?k k?z?tt a r?gi hit olyann? lett, mint egy t?voli ?s halv?ny eml?k, de az ?szakr?l idev?ndorolt, s?padt, v?zna Ele?z?r a gyeng?den szkeptikus megszok?st mostan?ban mind s?r?bben felr?zta extatikus vizi?ival. J?n... ?rezni a j?v?se dr?ga illat?t... H?tha? - minden egeknek mindenhat? ura, h?tha? A bazini zsid?k megborzongva meredtek maguk el?, csak a J?zsef szelid, barna tekintete siklott j?indulatu kiv?ncsis?ggal egyikr?l a m?sikra.

A besz?lget?s ezut?n halkabban ?s szelidebben indult meg, de hamarosan megint izz? vit?v? lett. Jakabnak a hus?t sorvasztotta el az az em?szt? v?gy, hogy a gyerekeinek n?mi vagyont szerezzen; de korl?tolt elme volt ?s nem tudott a p?nzszerz?sre m?s m?dot tal?lni, mint azt, hogy a parasztokkal kereskedik. A D?vid ?s a J?zsef fels?bbs?ge ?s nyugodt el?kel?s?ge az els? perct?l fogva ingerelte ?t, az a m?d pedig, ahogyan p?nzt kerestek ?s p?nzt k?lt?ttek, felsz?tott benne minden keser? d?h?t.

Mih?ly tudta, hogy a vej?nek milyen rossz n?ven veszik a szok?sait, az ?letm?dj?t, az ?lt?zk?d?s?t. Tudta, hogy m?g S?muelnek, a gazdag borkeresked?nek is az a meggy?z?d?se, hogy zsid? ember csak kopottan ?s al?zatosan mutatkozz?k m?sok el?tt, a h?za is legyen kiv?lr?l rongyos ?s piszkos, - bel?l ragyoghat, ahogy tud; ?s a h?z ura otthon fejedelem lehet, ha tud. Most D?vid fel? hajolt ?s nyugodtan mondta:

- D?vid, a szer?nys?g m?g senkit sem tett kisebb?. ?n legjobban szeretek abban a b?rk?t?nyben j?rni, amelyet a m?helyben hordok, de mindenkire r?hagyom, j?rjon, ahogy tud ?s ahogy j?nak l?tja. Neked azonban most meg kell gondolnod, hogy ha zsid? ember hib?t k?vet el, mindig a testv?rei rov?s?ra is k?veti el. ?s meg kell gondolnod, hogy zsid?t?l hiba lehet olyasmi is, ami m?sokn?l nem hiba. Te tuls?gosan sok p?nzt keresel ?s tuls?gosan sok p?nzt k?ltesz. Te nagyon is fent hordod a fejedet ott, ahol be kellene h?znunk a fej?nket a nyakunk k?z?; ?s hangos l?dobog?ssal haladsz el ott, ahol l?bujjhegyen kellene j?rnunk. Veszedelmet hozhatsz r?nk D?vid, ezt gondold meg; ez az, amire k?r?nk.

- Mit k?r?nk! - ki?ltotta Jakab. K?vetelj?k! A k?zs?g parancsolja meg.

Halk helyesl?s t?madt. D?vid talpra ugrott. Lehajtott fej?t felemelte ?s ?g? szemmel n?zett farkasszemet a t?bbiekkel.

Simon, az ?reg kardcsisz?r el?gedetten n?zett fel D?vidra, a t?bbiek azonban felh?borodott z?g?sba t?rtek ki. Jakab rik?csolva k?vetelte, hogy D?vid felett it?lkezzenek az el?lj?r?k, ?s Mih?ly gyorsan kih?rdette azt a hat?rozatot, hogy a k?zs?g el?lj?r?i valamelyik k?rny?kbeli tud?s rabbi bevon?s?val az it?l?sz?k?k el? fogj?k id?zni D?vidot. Azut?n mindny?jan bementek az istentiszteletre. Bement D?vid is. Mozdulatlanul ?lt a hely?n, ?s J?zsef l?tta, hogy k?t ajka holtan z?r?dik ?ssze az eg?sz istentisztelet alatt. Istentisztelet ut?n sz?tlanul mentek hazafel?. Haza?rve D?vid kisz?lt az ist?ll?ba ?s meghagyta, hogy hajnalra nyergelj?k fel a legjobb h?taslov?t. J?zsef v?rakoz?an n?zett r?. D?vid nem sz?lt.

- Hova m?gy? - k?rdezte ekkor J?zsef.

- Gy?rbe.

J?zsef felemelte a fej?t, azut?n lassu b?lint?ssal sz?tlanul lehajtotta, mint aki egy m?ly?rtelm? sz?t hallott ?s bel?le mindent meg?rtett. Azut?n bementek a h?zba, ahol Eszter odaad?st?l ragyog? ?s szerelemt?l al?zatos mosolyg?ssal j?tt D?vid el?.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

M?snap d?lben Gy?r v?ros mosoni kapuj?n?l sz?llt le D?vid a lov?r?l. Bement egy fogad?ba, a lovat be?ll?totta az ist?ll?ba ?s ? maga letisztogatta a port a ruh?j?r?l. A fogad? el?tt egy buggyos ujjasu n?met zsoldos besz?lgetett n?h?ny boroz? fuvarossal. Hangosan k?romkodva szidta az ?gieket, ami?rt azt a gondolatot sugallt?k neki, hogy Magyarorsz?gra j?jj?n. ? azt hitte, hogy itt lesz most legnagyobb kelete a j? katon?nak; - erre nem tud gazd?t tal?lni. Kincset hord a zseb?ben; ?s itt senki nincs, aki megvenn?. Egy elef?ntcsontb?l faragott, arasznyi Diana szobrot hal?szott ki a tasakj?b?l. A fuvarosok zs?rosan nevettek a szobor meztelens?g?n, ?s az egyik tr?f?san azt tan?csolta a katon?nak, hogy aj?nlja a kincs?t megv?telre D?vidnak, ? tal?n megveszi. A katona r?gt?n elindult D?vid fel?, ?s a fuvarosok nevetve v?rt?k, hogyan fog a besz?lget?s lefolyni. A katona k?zeledett D?vidhoz.

- H? zsid?! - mondta h?nyiveti hangon.

D?vid k?szen volt a ruh?ja leporol?s?val ?s kiegyenesedett. A tekintet?t?l a katon?nak a tork?n akadt a sz?. Meglepetve n?zte v?gig D?vidot, azut?n szinte al?zatosan folytatta:

- Nem venn?-e meg az ur ezt itt e?

D?vid elutasit? mozdulatot tett ?s indulni k?sz?lt kifel?. Egyszerre azonban r?t?vedt a pillant?sa a kis szoborra ?s meg?llott. Vizsg?l?d? tekintettel n?zte v?gig a katon?t.

- Te ugye a Bourbon conn?table hadsereg?ben szolg?lt?l? - k?rdezte lassan.

- No m?r l?tom, hogy az ?r ?rt a dologhoz. R?m?b?l hoztam ?n ezt el egy kardin?lis palot?j?b?l, - csupa ilyen meztelens?g volt ott, - de ami ez?stb?l, aranyb?l volt, mind eladtam, - hanem az ur tudhatja, hogy Olaszorsz?gban, meg Franciaorsz?gban t?bb aranyat kaphat ez?rt is, mint amennyit nyom.

- Adok ?rte egy aranyat, - mondta D?vid.

A katona, aki a negyedr?sz?t sem v?rta az egy aranynak, boldogan fogadta el a p?nzt, ?s csak amikor D?vid messze j?rt m?r, kezdte a fuvarosoknak szidni a zsid?t, aki r?tul becsapta ?s aki az ?lete legjobb ?zlet?t fogja csin?lni az elef?ntcsont szoborral. D?vid ekkor m?r a p?sp?ki palota el?tt volt. A f?kaput elker?lte ?s egy kerti kapun ment be az udvarra. Egy inas, akinek p?nzt nyomott a kez?be, gyorsan bejelentette a p?sp?k titk?r?n?l. A titk?r bar?ts?gosan fogadta, ?s D?vid nemsok?ra bejutott a p?sp?k el?. A p?sp?k f?lretette Ovidiust, amelyet csendes ?r?mmel sz?rcs?lt eddig. Der? ?s j?indulat volt a szem?ben. Kinyujtotta a balkez?t D?vid fel? ?s D?vid olyan m?lyen hajolt a kez?re, mintha megcs?kolta volna.

Jobb kez?nek gy?r?s mutat?ujj?val r?kopogtatott a v?r?s-arany b?rsonyt?bl?s k?dexre ?s j?indulatu, kiss? fels?bbs?gesen k?teked? mosolyg?ssal n?zett D?vidra. D?vid hallgatott, h?tha a p?sp?knek kedve van Ovidiust m?g tov?bb ?sszehasonlitgatni a zsolt?ros D?viddal.

- No, mi j?t hozt?l D?vid?

- Egy el?kel? h?lgyet hoztam, kegyelmes nagy uram, akit igen m?ltatlan fogs?gb?l szabaditottam ki.

A p?sp?k tr?f?s meg?tk?z?ssel n?zett D?vidra. D?vid kivette a zseb?b?l a kis elef?ntcsont szobrot ?s egy meghajl?ssal ?tnyujtotta a p?sp?knek.

Share on: WhatsApp @Hash Facebook Tweet