Read Ebook: Mákvirágok kertje by Kr Dy Gyula

Font size: 10 px 15 px 20 px 25 px 30 px 35 px

Background color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Text color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Apply/Save settings

Ebook has 1047 lines and 33314 words, and 21 pages

Note: Images of the original pages are available through HathiTrust Digital Library. See https://hdl.handle.net/2027/nyp.33433045376567

KR?DY GYULA

M?KVIR?GOK KERTJE

Budapest Franklin T?rsulat 1914

FRANKLIN-T?RSULAT NYOMD?JA

M?KVIR?GOK KERTJE.

Margitv?ra a Duna ment?n fek?dt ?s a Merseh?zyak kast?ly?n k?v?l csup?n n?h?ny visk? h?z?dott meg a parton. Aranymos? parasztok laktak ott, a kik m?g M?ria Ter?zia kir?lyn?t?l kaptak engedelmet, hogy a Dun?b?l aranyat hal?sszanak, mid?n a kegyes kir?lyn? Margitv?rott mulatott.

A kast?lyt k?v?l l?r?sek ?s b?sty?k v?dt?k, a felvon?h?dnak ugyanazon szerkezete volt, mint Zsigmond kir?ly idej?ben ?s a Merseh?zy gr?fok mindig passzi?jukat lelt?k abban, hogy a csel?ds?g - a v?r n?pe - k?z?pkorias ?lt?zetben szolg?ljon a kast?lyban.

B?r csak ?vente egyszer szokott lenni vad?szat a kast?lyt k?r?lvev? rengetegben, a v?rnagy minden este felvonta a hidat ?s a kapus megf?jta a k?rt?t, holott ezt nem igen hallotta m?s, mint a szarvasok.

A legk?zelebbi pleb?ni?r?l n?ha elj?tt a pap ?s mis?t mondott a kast?ly k?poln?j?ban az elhalt Merseh?zyak?rt, valamint a v?rn?p ?h?tat?nak ?regb?t?s?re.

A szob?kat ?lland?an szell?ztett?k, t?len f?t?ttek, mintha mindig k?zelegne az uras?g ?s a szobal?nyok ?s inasok takar?tottak. Let?r?lt?k a k?pek aranyr?m?it ?s a piros sz?nyeget kiporolt?k a l?pcs?h?zban.

Semmi nagyobb el?k?sz?letet nem okozott teh?t Milfay Oliv?r meg?rkez?se, a ki Merseh?zy gr?ft?l engedelmet kapott, hogy h?tralev? ?let?t a margitv?ri kast?lyban nyugalomban ?s b?k?ben elt?lthesse.

Poroszkai uram, - a kinek m?r a sz?papja is v?rnagy volt Margitv?rott, - elmagyar?zta a vend?gnek a keletre ?s d?lre fekv? szob?k el?ny?t, h?tr?ny?t. Legink?bb az ?gynevezett M?ria-Ter?zia lakoszt?lyt aj?nlotta figyelm?be, a hol a nagy kir?lyn? egy ?jszaka megh?lt. Az ?gy ?s a b?torok ugyanazok, a piros selyemmel beh?zott falr?l r?zsaszin? arczczal, feh?r par?k?val, vir?gos szokny?ban n?zegetett al? a cs?sz?rn?, m?g szemben vele az ifj? J?zsef cs?sz?r keskeny arcza figyelte a l?togat?t.

A sz?les di?fa?gyat megtapogatta Milfay Oliv?r, a karossz?keket kipr?b?lta ?s a kopott aranyoz?s? f?rd?k?dat szem?gyre vette.

- Igen, itt megmaradhatok, - mondta egykedv?en.

A kandall?ban, a melyet egy m?rv?nyb?l faragott szarvasvad?szat d?sz?tett, nagy l?nggal ?gett a margitv?ri uradalom f?ja. M?g az ?jjeliszekr?nyen, a r?zsaszin? gyerty?k mellett m?g ott fek?dt ama k?nyvecske, a mit a kir?lyn? elalv?s el?tt olvasgatott.

Milfay a kez?be vette a k?nyvet, n?met versek voltak benne, irta D. Augustiner. A cz?mlapon vir?gos koszor?ban hemperg? k?v?r angyalk?k, a koszor? k?zep?n egy meztelen telt asszonyi v?ll. A fejb?l csak a hajf?rt?k, a k?zen karperecz ?s a kark?t?ben kis amulett, igen apr?, alig l?that? M. T. bet?kkel. Milfay, b?r nem volt k?lt?, kital?lhatta, hogy D. Augustiner a nagy kir?lyn?nek h?dolt e versesk?nyvben.

Peng?sarkanty?s, pirosruh?s, leventek?p? husz?r l?pett be.

- Ez J?nos, - mondta a v?rnagy.

A husz?r ?ssze?t?tte a sarkanty?j?t.

- M?lt?s?gos ?r, parancs?t v?rom.

Milfay legyintett.

- Semmi sem kell.

A v?rnagy m?g megtan?totta arra a vend?get, hogyan lehet az ?gyb?l csengetni a f?ldszinten lev? csel?ds?gnek, azt?n m?ly meghajl?ssal elk?sz?nt.

A villamos csill?rok a h?rom szob?ban ragyogva ?gtek ?s Milfay s?t?lni kezdett a piros sz?nyegen.

Valamikor kast?lyban pillantotta meg ? maga is a napvil?got. Kamar?s volt, ?r volt, a m?g a lovak meg a k?rtya koldusbotra juttatt?k. Alig m?lott el negyven esztend?s, m?r fulladozott az ad?ss?gokt?l. R?gen agyonl?tte volna mag?t, de nem volt hozz? el?g rosz kedve sohasem. Mindig rem?nykedett, hogy majd seg?ts?g?re siet valamely l?thatatlan k?z. Vagy ?nott egykedv?s?ggel t?rte a p?nztelens?get ?s a p?nztelens?ggel j?r? megal?ztat?sokat. Merseh?zy aj?nlat?t elfogadta, mert m?r a sz?ll?sa is veszedelemben forgott B?csben ?s mag?ban sz?m?tgatta a napokat, mikor k?lt?zik ki a Pr?ter lombos f?i al?.

- Mit fogok ?n itt csin?lni? - k?rdezte, mid?n levetette mag?t egy karossz?kbe.

B?b?natosan n?zett k?r?l a fejedelmi b?torokon, majd kinyitotta az ablakot ?s kik?ny?k?lt a kora tavaszi est?be. K?r?l a rengeteg, a f?kon t?l a Duna b?san csillogott ?s a kast?lyban ?s kast?ly k?r?l olyan csend volt, mintha mindenki meghalt volna.

Csengetett a husz?rnak.

A j?k?p? leg?ny eleven l?ptekkel termett el?tte.

- J?nos, vacsor?zni akarok.

- Igenis. M?r ter?tett?nk az eb?dl?ben. Tess?k parancsolni!

Kit?rta az ajt?t ?s a l?mp?sokt?l ragyog? folyos?n ?t az eb?dl?be vezette a vend?get.

Az eb?dl? olyan magos volt, mint egy templom. K?r?l a falakon r?gen elm?lt urak kergett?k a r?k?t vagy ?zt?k a szarvasgimet. Amott egy f?tyolos kalap? amazon rep?l ?t a s?v?nyen kop?i ut?n. Itt kelev?zzel ?llnak szembe a fekete medv?vel.

Az asztal csillogott az ez?stt?l. K?z?pen piros r?zs?k, az ajt? nesztelen?l nyilott ?s s?rgacsizm?s fiatal inasok hozt?k a vacsor?t. A husz?r a boros ed?nynyel a vend?g h?ta m?g?tt foglalt helyet.

Oliv?r egykedv?en ivott-evett. Egy ?szfej? kulcs?r b?rk?t?ses k?nyvben ny?jtotta ?t a borok jegyz?k?t, Poroszkai, a v?rnagy szivarosdobozokkal megrakodva j?tt be az ajt?n, egy apr?druh?s fi? csibukot ?s doh?nyt hozott. Mind nesztelen?l j?ttek ?s nesztelen?l t?voztak, mint a mesebeli dsinnek. Milfay Oliv?rnek val?ban nem lehetett olyan kiv?ns?ga, a mit l?tsz?lag ne teljes?tettek volna.

?jf?lre j?rhatott, a mikor a szob?j?ba t?rt. A m?g a husz?r vetk?ztette, az ?gy el?tt a sz?nyegen asszonyi kontyb?l val? vas hajt?t fedezett fel.

Csak egy rongyos vas hajt? volt, Milfay Oliv?r m?gis felvette, kez?ben megforgatta ?s valami babon?s gondolattal a p?rn?ja al? tette.

A m?g a nagyon sz?les ?gyban elny?jt?zkodott, f?lig leh?nyt szemmel arra gondolt, hogy a hajt?t m?g a sz?p kir?lyn? felejtette el, teh?t v?le fog ?lmodni az ?jszaka.

Pedig mag?ban eg?szen pontosan tudta, hogy a hajt? senki m?s? nem lehetett, mint az ?gyat vet? szobale?ny?.

Merseh?zy Mikl?s zseni volt.

Semmi m?s csup?n: zseni. Mert az akart lenni. M?g a gr?fi cz?met is elhagyta a neve mell?l, legjobban szerette M. M.-nek irni a nev?t, s mert hisz azt mindenkinek k?teless?ge tudni, hogy a k?t sz?rke bet? ?t jelenti.

Fiatal kor?ban feh?r nadr?gban ?s k?k frakkban j?rt, szerette az aranycsikos harisny?t f?lczip?je felett, - holott ez m?r az ? fiatalkor?ban sem volt divat. ? la Romantique nev? hajviselete volt ?s k?ltem?nyt csak az?rt nem irt, mert len?zte azt a munk?t, a mely tollal ?s papirossal dolgozik. <> - mondta, miut?n a legszebb verseket elgondolta.

N?gy-?t nyelven teljesen foly?konyan besz?lt, de ?lland?an magyarul sz?lott, m?g P?risban is. <>, - ez volt a v?lem?nye.

A legjobb lovakat tartotta ist?ll?j?ban, de a l?versenyt megvetette. <>, - mondta v?llat vonva.

K?t vasuti ?llom?s is volt a birtok?n, de kedvencz szok?sa volt a gyorsvonatot az ?rh?zn?l meg?ll?ttatni. <>, - mondta.

A n?kkel tem?rdek baja volt ?let?ben, mert megvetette a n?ket.

Szinh?zat tartott a sz?kv?rosban, de a szin?szn?knek nem volt szabad vele kacz?rkodni. Egy?ltal?ban tilos volt a kacz?rkod?s.

P?risban vagy Moszkv?ban hideg tekintettel fogadta a legels? d?m?k hizelked?s?t ?s nem indult meg a legszebb t?nczosn?i pirouetten sem, ha az neki volt sz?nva.

Share on: WhatsApp @Hash Facebook Tweet