Read Ebook: A nagy év by E Tv S K Roly

Font size: 10 px 15 px 20 px 25 px 30 px 35 px

Background color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Text color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Apply/Save settings

Ebook has 2159 lines and 62649 words, and 44 pages

- No, most m?r n?t?rius koma, kend tanitja be a nemzet?r?ket, kend tanit meg engem is a hadnagys?gra, a sz?zad vezet?s?re.

Nagy ?r?met okozott e sz?val Gregorichnak. Szive-lelke szerint j? hazafi volt a n?t?rius, ut?lta a n?metet rettenetesen, hosszu katon?skod?sa alatt volt m?dja ehhez az ?rz?shez hozz?szokni.

- Csakhogy nemzetes kom?m uram, a kommand? n?met?l van. Hogy tanithassam ?n be ezt a sok sz?r?sf?l? parasztot n?met sz?val?

Bizony sehogy.

Ap?m hallani se akart a n?met vez?nyletr?l. Ebb?l a sz?p vil?gnyelvb?l maga se ?rtett egy sz?t se. A falu ?sszes lakoss?g?b?l is csak a n?h?ny zsid? tudott n?met?l. A papunk is csak annyit ?rtett hozz?, hogy di?t?r?, fogcsikorgat? nyelven ?s hangon el tudta olvasni a nyomtatott n?met ir?st ?s sz?t?r segits?g?vel meg is ?rtett bel?le valamit. Egyetlen nemes birtokos t?rsunk volt, Matkovich Tivadar, k?s?bb 1869-ben orsz?ggy?l?si k?pvisel?nk, a ki j?l tudott n?met?l. Lutr?nus volt. Bud?n, Pesten n?vekedett, ?des anyja a n?dorisp?n feles?g?nek volt egykor bar?tn?ja, ? h?t megtanult n?met?l. Csakhogy az apja szeptemvir, ? maga kir?lyi viczefiskus volt, a mi nagy forradalmi dolgainkba beleavatkozni sehogy se akart. Katona pedig ? se volt soha.

Mit csin?ljunk most m?r?

- Kend pedig n?t?rius koma, magyarul oktatja a leg?nys?get, punktum.

- Nem lehet, nemzetes kom?m uram! Minden lehet, de ez nem. Katon?t csak n?met?l lehet kommand?rozni. A hapt?k: hapt?k. Az atyaisten mindentud?, de a hapt?kot ? se tudja m?sk?nt. H?t ?n hogyan tudn?m m?sk?nt?

Ap?m gondolkodott. Katonai oktat?st hi?ba k?rt?nk volna ak?rhonnan. A v?rmegy?nek nem volt. Holmi ?reg, rokkant obsitos katona akadt volna itt-amott, de az mind paraszt leg?ny volt valamikor. M?r pedig szabads?g ide, szabads?g oda, nemes embert ne oktasson a hapt?kra paraszt, mig a vil?g az ? sarkaib?l ki nem fordul.

V?gre j? gondolata j?tt az ap?mnak.

- Irja le kend, n?t?rius koma, azokat a n?met sz?kat tiszta papirosra, majd el?teremtem ?n azokat magyarul is.

Ugy lett. Ap?m befogatott, kocsira ?lt, berucczant Veszpr?mbe. A pozsonyi orsz?ggy?l?snek m?r v?ge volt, k?veteink hazaj?ttek. Kocsi Sebesty?n G?bor volt egyik k?vet?nk, szegr?l-v?gr?l aty?nkfia, ? mindent tud, teh?t bizony?ra a magyar katonai nyelvet is tudja. ? volt a v?rmegy?nek egyik legels? irodalmi embere is.

Ap?m el?adja neki az esetet.

A nagyfej? ?s nagyszem? mindentud? k?vet keser?en mosolyog.

- L?ssa uram?cs?m, igy vagyunk. Az a f?lesz? n?t?rius a mi korunknak igazi k?pvisel?je. A magyar volna a kerek f?ldnek els? katon?ja. S odajutottunk, hogy most m?r minden okos ?s minden bolond ember azt hiszi, hogy csak n?met nyelven lehet katona m?g a magyar is. Ne gondolja ?m uram?cs?m, hogy az orsz?ggy?l?sen m?sk?nt gondolkodnak.

Ap?m elkomolyodott. Nagy elm?j? ember volt, de nagy vil?gtud?sa nem volt. Sohase hallotta ezt az ?r?lts?get.

- M?r pedig uramb?ty?m, ?n a szentgy?rgyi nemzet?rt n?met?l meg nem tanitom, de magam se tanulok meg. Ink?bb ott hagyom tiszti ?ll?somat.

Nem ugy lett.

Gregorich leirt valami harmincz n?met vez?nysz?t, Kocsi Sebesty?n G?bor ezt kieg?szitette valami nyolczvanra s a sz?jegyz?ket ?tadta ap?mnak.

>>?llj. Figyelj. Vigy?zz. Sorakozz. Jobbra n?zz. Balra n?zz. F?ljobb. F?lbal. Jobbra ?t. Balra ?t. Indulj. Fordulj. Fejl?dj. Kanyarodj. L?p?st. Siess. Rohanj. V?llhoz. L?bhoz. Cz?l. T?z. ?rs. Csapat. Szakasz. Sz?zad. Tized. Z?szl?alj. Dand?r. Ezred. Sereg. Hadtest. Tizedes. Sz?zados. Ezredes. ?rleg?ny. Hadnagy. ?rnagy. Vez?r. F?vez?r. Nyugv?. ?lj. ?bredj. Rajta. H?tra. El?re stb.<<

Eff?le szavakat ?llitott ?ssze a mindentud? k?vet. Mi, gyerekek, megtanultuk h?rom nap alatt valamennyit. De megtanult?k a nemzet?r?k is. S?t a mit senki se hitt volna el el?re, megtanulta ut?bb m?g Gregorich Ferencz n?t?rius uram is.

A falu napnyugoti oldal?n, a falun k?v?l van egy nagy telkem. Most gazdas?gi ?p?letek vannak rajta, hajdan cs?rda volt, az ugynevezett Barta-cs?rda. A cs?rd?k kora elmult, az?rt hagytam abban ?n is. Volt a telken sz?p p?zsitos mez? 1848-ban, hogy lovas ember, mig bet?r a cs?rd?ba, ?hes lov?t legeltethesse. Ma m?r az is z?lds?ges ?s gy?m?lcs?s kertnek van bekeritve. Ezt a mez?t jel?lte ki ap?m gyakorl?t?rnek. Ide j?ttek ki a nemzet?r?k der?s sz?p napokon egzeczirozni. Itt tanult?k a katonai mozdulatokat, a figyelmez?st, az ?ll?st, a l?p?st, mozg?st, fordul?st, men?st, fut?st, fegyverfog?st. ?lemedett embernek, mezei gazd?nak rettent? neh?z tudom?ny ez.

Izzadt a nemzet?r, mintha k?vet fejtett volna a nagy igyekezetben.

Nem volt hi?ny a mulats?gban se. A n?pek el-kij?ttek a falub?l, n?zni a katonai gyakorlatokat s bizony nevettek is egyszer-m?sszor.

A katona akkor katona, ha ugy ?ll, mint a cz?vek: egyenesen. Ha pedig l?p: oly kem?nyen l?p, mintha hidon j?rna s a hidat le akarn? maga alatt szakasztani. A mi j? f?ldmives n?p?nknek pedig az ilyen l?p?s ?pen nem term?szete. Hetyke bolondnak tartja azt, a ki mikor sim?n is l?phetne, oldalba rugja maga alatt az istenadta f?ldet. De a katona igy kiv?nja.

Gregorich uramb?l a gyakorlat alatt ?nk?nytelen?l ki-kit?rt a katonaterm?szet. K?romkodni ugyan magyarul k?romkodott, de a vez?nyl?sn?l minden pillanatban n?metre botlott a nyelve.

?llani ?pen nem tudta megtanitani a nemzet?rt.

- Mellet ki! Hasat be! Azt az ?ld?j?t annak az erre-amarra futk?roz? vakap?dnak, a ki f?lmarkolt erre a v?r?shagymaszagu vil?gra!

Szavaj?r?sa volt ez, de tudta m?g sokkal czifr?bban is. A gyereksereg vihog?sa ilyenkor elhallatszott a szomsz?d faluba. De ? m?rg?ben, haragj?ban nem vette ?szre m?g ezt se.

A nemzet?r term?szetesen sohase ?rtette meg, mit jelent az a vad vez?nysz?: >>Mellet ki, hasat be<<. Hiszen a mell ?s a has nem dolm?ny, hogy az ember hol kigombolja, hol begombolja. Azt?n mit akar ?pen a hassal? Szent dolog a has, melyr?l tisztess?ges ember legf?ljebb akkor eml?kezik meg, a mikor nagyon ?hes. S azt?n az ?k?r is ?rt?kesebb, ha m?ly a hasa. A teh?n is, az emse is akkor ?ros, mikor hasas. Az embernek is a domboru has adja meg az igazi tekint?lyt. Mit?l j? h?t, hogy a katona, kiv?lt a nemzet?r, titkolja el az ? has?t? De s?t ink?bb, hadd tudja meg mindenki, hogy a szent-gy?rgyi nemzet?r nem ?henk?r?sz. Annyit eszik, a mennyit akar. Istennek h?la, van mib?l.

A gyerekek is katon?st j?tszottak. Kard az oldalunkon, igy j?rtunk fel az iskol?ba. Kall?s uram, az asztalosmester gy?rtotta a kardokat f?b?l, markolattal ?s kereszttel. Az uri gyerekeknek m?g h?velyt is k?szitett hozz? szint?n f?b?l. A szeg?ny zs?ll?r fia sz?raz ?got k?t?tt k?czmadzaggal az oldal?ra. De az?rt minden gyerek tanubizonys?got tett arr?l, hogy ? fegyveres vit?z, a ki v?delmezi a szabads?got. Valami sz?p furcsa tollal ?rasztott?k el a vid?ket a sipol? bugyros zsid?k. Pirosra, feh?rre, z?ldre voltak festve. Ott f?nylett a s?veg?nk mellett. Honnan j?tt, hogyan j?tt, de eljutott hozz?nk a franczi?k hires marseillais-indul?ja. A rajong? pesti ifjus?gnak nem volt el?g az ?si magyar kurucz-zene, a mely pedig m?v?szileg is szebb ?s tartalmasabb a franczi?n?l. E helyett elterjesztette a nagy forradalom hires indul?j?t.

?nekelt?k is. De nem franczia sz?veggel, hanem magyarral. Valami bolondos g?nydalt k?szitettek zen?j?re. El?fordult abban a dalban Zs?fia f?herczegasszony, b?csi kamarilla, Jellasich gener?lis, r?nt?s, m?rt?s, torm?s virsli ?s sok m?s ostobas?g. A virsli sz?t akkor hallottam el?sz?r. Az eg?sz falu megtanulta r?gt?n s dudolta eg?sz ny?ron ?t. Furcsa volt ez. Idegen zen?t nem hallott addig az ?n sz?l?f?ldem s ez m?gis f?l?be m?szott nagy hirtelen. Sz?veg?t elfeledtem. Valami eff?le bolonds?g volt:

Zs?fia, Zs?fia, Jellasich! Csokol?d?, limon?d?, Kr?mp?mpuli, torm?s virsli J? eledel. Gyur?t?bla, r?zfaz?k. L?bas, rost?ly, vasreszel?. Matilda, Matilda, patront?s Aridone, Szimonide, Brikszit M?ty?s R?nt?s, m?rt?s J? eledel!

Igazi bolonds?g. Zs?fi?r?l, Jellasichr?l tudtuk, kik ?s mif?l?k. De m?r Matild?r?l ?s Brikszit M?ty?sr?l s a t?bbir?l az ?rd?g se tudta, honnan sz?rmaznak. ?t-hat versszakb?l is ?llott az eg?sz, mig az eg?sz franczia indul?t el lehetett vele dudolni. Azt hiszem, vid?kenk?nt pajkos elm?vel k?szitettek hozz? v?ltoz? sz?veget.

Mi gyerekek minden nap kiment?nk a gyakorl?t?rre. A haragos jegyz? vez?nyl? szavait gyorsan megtanultuk, azut?n sorakoztunk s az ?n kommand?m mellett mi is megkezdt?k v?gigcsin?lni az eg?sz katonai gyakorlatot. Mellet ki - hasat be. Jobban tudtuk, mint az ?regek. Ap?m azonban elkergetett benn?nket a napkeleti libalegel?re. Ugy is kellett tennie. A nemzet?rs?g, a n?z?k?z?ns?g s az utonj?r?k gunyol?d?snak tartott?k a k?lykek katon?s j?t?k?t - ott az ?regek mellett.

Mindez csak mulats?g volt egyel?re.

Az arat?s ?s nyomtat?s alatt sz?neteltek a hadi gyakorlatok. De Szent Istv?n napja ut?n m?r komolyra fordult a dolog. A r?czok, ol?hok, horv?tok ?lt?k a magyart, a hol m?djukban ?llott. R?ms?ges hirekkel volt tele a leveg?. Biztosnak tartott?k, hogy a horv?tok bet?rnek Magyarorsz?gba. J?tt a parancsolat a v?rmegy?t?l, hogy a nemzet?r?k ?lljanak ki, sz?llj?k meg a Dr?va partj?t s ne eressz?k be Jellasich sereg?t. A v?rmegye eg?sz nemzet?rs?g?t odarendelt?k valahova Dr?va-Sellye t?j?k?ra. Vigy?zzanak, ha j?n az ellens?g, vegy?k el botj?t, tariszny?j?t; ha pedig goromb?skodik: ?ss?k agyon.

El?g nagy ravaszs?g volt Jellasicht?l, hogy ott j?tt ?t a Dr?v?n, a hol a mi nemzet?rs?g?nk ?pen nem v?rta. No de majd lakol ?rte hamarosan.

Saj?ts?gos id?k voltak azok, az 1848-ik ?v szeptember?nek napjai. Az utols? kurucz csat?k ?ta, sz?znegyven esztend? ?ta m?r nem harczolt a magyar ?n?nmag??rt. A r?gi harczok eml?kei m?r csak a tud?s emberek ir?saiban ?ltek. Mindenki bizott m?g a kir?lyban. Azt pedig el nem hitte komolyan senki, hogy a gy?moltalan horv?t n?p meg merje t?madni a magyart saj?t otthon?ban.

Ap?mat a maga kis csapat?val nem rendelt?k a Dr?va mell?. Bizony?ra az?rt nem, mert az orsz?g hadvezet?i j?l tudt?k el?re, hogy Jellasich egyenes uton t?r Buda ?s Pest fel?, az egyenes ?t pedig a Balaton d?li partj?n vezet, teh?t a mi falunkon is ?tvezet. Ink?bb maradjon itthon a nemzet?rs?g s ?rtson annyit, a mennyit tud az ellens?gnek.

J?l is volt ez igy, a mint a k?vetkez?s megbizonyitotta. Ap?m legal?bb nem j?rt ugy, mint a Bakonyontuli P?pa-vid?ki nemzet?rs?g. A hogy egykori ?reg nemes bar?tomt?l, P?pay Mikl?st?l hallottam.

P?pay Mikl?s a jeles irodalomt?rt?netir?nak, P?pay S?muelnek volt egyik fia. Vagy husz-huszon?t ?vvel id?sebb, mint ?n, de azt?n bens? bar?ts?g fejl?d?tt ki k?zt?nk. P?pay S?muel a nemzet?breszt? dics? korszak nagy k?lt?inek, Kazinczynak, Kisfaludy S?ndornak, Berzsenyinek volt kort?rsa s lelkes ?s bizalmas bar?tja. Uri h?z?t P?p?n a nemzet minden nagyja f?lkereste, ha utja arra vezetett. Jeles ir?, nagy m?bir?l? maga is ?s r?gi irodalmunk els? nagy buv?ra. ? mellette n?tt fel Mikl?s fia, az ?n ?reg bar?tom. L?ngelme, t?k?letes magyars?g, rajong? l?lek, nagy tud?s, legnemesebb t?blabir?ink egyike.

Ugy szeptember k?zepe t?j?n, a mikor m?r sereg?t majdnem megett?k a szunyogok is, egyszer csak ?ssze?ll egy csom? sv?b s deput?czi? gyan?nt megjelenik P?pay Mikl?s el?tt. Alkotm?nyos el?terjeszt?s?k volna.

- No, mit akartok? Gyorsan, szapor?n, r?viden!

- Azt szeretn?k tudni, tekintetes urunk, mikor megy?nk m?r haza!

- Haza? H?t mit akartok ti otthon?

- Dolgozni!

- Mi?rt akartok ti minden?ron dolgozni, mikor a n?lk?l is ellehettek?

- Ha most nem keres?nk: mib?l ?l?nk a t?len?

- Micsoda? Ti m?g a t?len is ?lni akartok? Nem az?rt hoztalak ?n ide benneteket, hogy m?g a t?len is ?ljetek!

Azt a jajgat?st, a mi a szeg?ny sv?bok k?zt e sz?ra ki?t?tt, leirni nem lehet. De ugy elsz?kd?stek ezut?n jobbra-balra, hogy egy h?t mulva egy se maradt k?z?l?k. Csak a magyar ?rizte a hat?rt.

Share on: WhatsApp @Hash Facebook Tweet