Homepage
Login
Profile
BookClubs
dmBox
Read Ebook: Életemből (I. rész) Igaz történetek. Örök emlékek. Humor. Utleirás. by J Kai M R
Font size:
Background color:
Text color:
Add to tbrJar First Page Next Page Prev Page
Ebook has 2890 lines and 103993 words, and 58 pages
H?t m?g ha a d?zsma ?s robot megsz?ntet?s?r?l leend sz?, a mely az eg?sz eddigi gazd?lkod?si rendszert gy?keresen meg fogja v?ltoztatni!
Az orsz?ggy?l?s 1848 els? h?napjaiban sz?p csendesen tan?cskozott, ?gy a tekintetes Karok ?s Rendek, mint a m?lt?s?gos F?-Rendek t?bl?in: kimer?t? t?rgyal?sok folytak a k?z?s tehervisel?s, a v?rosi t?rv?ny, a honoss?g ?s az administr?tori rendszer f?l?tt: ezek k?z?tt h?rom s?rget?s reform, egy pedig m?g s?rget?sebb gravamen. Nagy vit?k folytak, n?vszerinti szavaz?sokkal a f?l?tt, hogy a f?polg?rmester ?vi fizet?se 600 forint legyen-e vagy 1500?
Ekkor ki?t?tt a franczia forradalom. A p?risi f?lkel? n?p ?sszet?rte a tr?nt. Egy fiatal ir?t?rsunk, Dobsa Lajos egy darab rongyot a sz?tt?pett tr?nk?rpitb?l dicsekedve mutogatott el?tt?nk: ? maga is r?szt vett a vil?gt?rt?nelmi barrikadharczokban.
S e forradalmi kit?r?ssel egyidej?leg keletkezett Olaszorsz?gban a lombard-velenczei mozgalom. A sz?rd vezet?k?r?k a magyar nemzethez buzd?t? felhiv?st int?ztek szabads?g?nak kiv?v?s?ra.
K?zeled? vihar d?rg?se nyugtalan?t? K?z?p-Eur?p?t.
A megd?bbent? politikai esem?ny a magyar sz?nokokat is elhat?roz? l?p?sre ?szt?nz?. M?rczius 3-?n Pestmegye k?vete, Kossuth Lajos, felirati javaslatot terjesztett a Karok ?s Rendek el?, melyben a t?rv?nyhoz?s a dynastia ir?nti t?rhetlen h?s?get hangs?lyozva, k?ri a tr?nt?l a felel?s ministerium kinevez?s?t, a szellem szabads?g?t, a honv?delem rendez?s?t s a jobb?gyok felszabad?t?s?t, orsz?gos k?rp?tl?s mellett. Az als? t?bla egyhang?lag elfogadta a felirati javaslatot.
A m?lts?s f?rendek azonban igen egyszer?en seg?tettek magukon, hogy ez a felirat ?ltaluk ne t?rgyaltass?k. ?sszes eln?keik, a kiv?l?bb f?rend? tagokkal egy?tt f?lr?ndultak B?csbe. ?s ?gy ?t napig nem ker?lt t?rgyal?s al? a felirati javaslat. A m?rczius 7-iki als?h?zi ?l?sben m?r t?relmetlenkedtek a k?vetek, hogy mit absent?lnak annyit a f?rendek? Mit keresnek B?csben? Nem B?csben van az orsz?ggy?l?s! - Kom?rom k?vete P?zm?ndy D?nes, finom ir?ni?val magyar?zta meg az ?llapotot. - B?csben a csehek ?s lengyelek szl?v b?lt rendeztek; most ennek az ellens?lyoz?s?ra tartottak a magyar f?urak B?csben egy magyar b?lt: k?l?nbs?g a kett? k?z?tt az volt, hogy a szl?v b?lban szl?v nyelven besz?ltek, a magyar b?lban pedig n?met?l. Kossuth erre m?lt? haraggal jegyz? meg, hogy nem t?nczol?s az els? k?teless?ge a f?rendeknek, hanem a haza ?gyei feletti tan?cskoz?s. K?vett?rsa, Szentkir?lyi, m?g tov?bb ment s v?d al? kiv?nta fogatni a k?teless?gmulaszt? eln?k?ket. Erre a radik?lis ind?tv?nyra egyszerre felemelte az als?h?zban lehunyt fej?t a conservativ reactio s a m?rges vit?nak ism?t Kom?rom k?vete szak?totta sz?t a gubancz?t azzal a sz?val, hogy a farsang utols? napj?n nem tan?csos ilyen komoly ?gyeket t?rgyalni, halaszszuk ezt a nagyb?jtre. A humoros ?tlet v?get vetett a k?nyes vit?nak. ?tment?nk a nagyb?jtbe.
A b?csi ifj?s?g szabads?gharcza val?ban megel?zte a pesti mozgalmat s diadalmas z?szl?j?t?l a koszor? meg nem tagadhat?.
Csup?n azt a k?r?lm?nyt akarom felder?teni, hogy a pesti mozgalomnak m?gsem a b?csi forradalom volt a keresztanyja.
A mai vil?g villanyt?viratos, telefonos, gyorsvonatos szok?sai szerint ily orsz?gra sz?l? esem?nyt m?g aznap meg kellett volna tudni Budapesten. ?mde 1848-ban m?g nem volt se vas?t, se villanyt?vir?. A ki nagyon sietve akart B?csbe eljutni, az nyerges?jfalusi gyorsparasztokkal utazott , a postai k?ldem?nyeket ellenben a g?zhaj? hozta, melynek B?csb?l id?ig eg?sz napi ?t volt. A Pesti Hirlap ugyan m?rczius 17-iki sz?m?ban azt ?rja, hogy m?rczius 14-ik?n m?r meg?rkezett a b?csi forradalomnak a h?re Pestre. ?n azonban lehetetlennek tartom, hogy egy hirlapir? m?rczius 14-?n ily vil?gesem?ny h?r?t megkapja, azt a fi?kj?ba elz?rja s csak h?rom nap m?lva k?z?lje.
A m?rczius 13-?n t?madt b?csi forradalomnak nem is volt sem aznap, sem a k?vetkez? m?rczius 14-ik?n befejez?se: folytonos kitart? harczok k?z?tt, melyben a legkiv?l?bb ?llamf?rfiak ?ltal vezetett egyetemi fiatals?g k?zd?tt els? sorban a b?csi n?psereg ?l?n, jutott az m?rczius 15-ik?n d?nt? diadalra, a mid?n a n?pakarat?r?l felvil?gos?lt uralkod? az alkotm?nyt, a sajt?szabads?got, a felel?s korm?nyt, a nemzet?rs?g ?s az aula felfegyverz?s?t al??rta s az ?jjong? B?cs utcz?in, testv?r?vel ?s annak fia, Ferencz J?zseffel egy kocsin v?gig von?lt. Ugyanezen a napon ?rkezett meg Pozsonyb?l a g?zhaj?val a magyar orsz?ggy?l?s k?ld?tts?ge, Istv?n f?herczeg n?dor vezet?se alatt, Kossuth Lajossal ?s k?vett?rsaival, a b?csi n?p ov?czi?i mellett, a kir?ly ?ltal kegyelmesen fogadott felirat?val az orsz?ggy?l?snek.
Ez is m?rczius 15-ik?n t?rt?nt - B?csben.
De err?l Budapesten senkinek tudom?sa nem lehetett.
Egy tenger v?lasztott el m?g akkor benn?nket.
A budapesti m?rczius 15-ik?nek ind?t? oka nem a b?csi forradalom volt; hanem, a mit nyomtatott adatok igazolnak, a <
Ez lett volna az eszmefoly?s elmocs?rosod?sa.
Ez ellen ind?tottuk meg mi, m?rcziusi fiatalok, a n?pre val? hivatkoz?st.
M?rczius 14-ik?n este adtunk egym?snak tal?lkoz?st az ?n sz?ll?somon, melynek lakoszt?ly?n Pet?fi?kkel osztoztunk.
M?snap reggel n?gyen j?tt?nk ?ssze, a kit?z?tt tal?lkoz? helyen: Pet?fi, Vasv?ry, Bulyovszky ?s ?n; de t?bbi t?rsaink Degr?, Bozzay, Vajda J?nos, S?key, P?lffy Albert, Em?dy, Oroszhegyi, Dobsa a Pillwax-k?v?h?zban v?rtak re?nk, az ?gynevezett <
Kor?n reggel volt: bor?s, es?s id?.
Pet?fi az elmult ?jjel meg?rta k?ltem?ny?t: <
?n pedig a pesti tizenk?t pontj?t a fiatal Magyarorsz?gnak: <
A k?rd?s csak az volt m?rczius 15-ik?nek reggel?n, hogy mi t?rt?nj?k e tizenk?t pontos petiti?val.
Appell?ljunk a n?pre! Ez volt k?z?s megegyez?s?nk.
Vasv?ry P?l, kez?ben elef?ntcsont-foganty?s botj?val oly hevesen hadon?zott, hogy a p?lczat?r kirep?lt a botj?b?l s az ?n falam sz?glet?ben ?llt meg a hegy?vel.
<
El?re a vassal!
S ezzel a sz?val kezd?d?tt meg az ?r?kk? eml?kezetes 1848-iki m?rczius 15-ike: a sajt?szabads?gnak, a n?pszabads?gnak ?r?kk? eml?kezetes napja.
E nap dics?it?s?ben szabad nekem is r?szt vennem, a kinek a fej?re ennek a dics?s?gnek csak a visszf?ny?b?l jut egy elt?vedt sug?r. A n?pszabads?g vez?rf?rfiai ott keresend?k a pozsonyi orsz?ggy?l?sen, a pesti eld?nt? mozgalomnak a lelke maga volt Pet?fi.
Az ? hazaszeretett?l l?ngol?, szabads?g?rzett?l ?thatott k?ltem?nyei voltak azok az el?hirn?kei az ?j korszaknak, melyek ?vekkel el?bb sz?rt?k a szikr?it a szabad eszm?knek a k?zv?lem?nybe. Az ? lelke volt a korszellem vezet? f?kly?ja. Mint k?lt? is a vil?gk?lt?szet sz?nvonal?n ?ll? l?ng?sz, a ki egy lustrum alatt egy ?st?k?sp?ly?t futott meg az ?gen s m?vei ?sszes?g?ben mag?nak halhatatlans?got, nemzet?nek elismer?st v?vott ki k?s? sz?zadokra. Mint bajnoka, v?rtan?ja a hirdetett n?pszabads?gnak, kinek alakj?t ?rczbe ?ntj?k, hogy mindig maga el?tt l?ssa, soha el ne felejtse az ut?kor.
M?rczius 15-ik?nek minden hull? csillagait Pet?fi homloka gy?jt? maga k?r?l egy csillagkoszor?ba.
Mi t?bbiek, kik az ? felh?v? szav?ra l?pt?nk ki a k?zdt?rre, csak az ? h? harczosai voltunk.
Ennek a becs?letes hazafi phalanxnak a tagjair?l k?v?nok ?n e mai napon megeml?kezni, a ki ?ket m?rczius 15-ik?n a k?zdelem sz?nhely?n l?ttam.
K?ziratomban itt kit?r?lt sorok k?vetkeznek. ?t sor. Ezekben soroltam el? azoknak neveit, a kik a m?rcziusi napok ifjai k?z?l m?g ?lnek. M?g most is nevezetes, kiv?l? t?nyez?i a t?rsadalomnak, a vall?snak, az irodalomnak. M?snap r? a sors keze, ez a rettenetes censor, kit?r?lte az els? sort a feljegyz?semb?l, M?rczius 15-ik?nek a szerkeszt?je a ravatalon fek?dt. ?n azt?n kit?r?ltem a t?bbi sorokat. A mesters?gemhez illik, hogy az ?menekben higyjek.
Nem merem m?r megsz?ml?lni az ?l?ket. Egyed?l maradtam m?r a <
K?vetkezz?k ama hossz? sora a szellemalakoknak, a kik m?r csak a l?lekid?z?s szav?ra vonulnak v?gig l?t? lelkem el?tt: legel?l Pet?fi, ut?na Vasv?ry P?l, Irinyi J?zsef, Degr? Alajos, Bozzay, Egressy G?bor, Vidacs J?nos, Vajda J?nos, Csengery Antal, S?key K?roly, Em?dy D?niel, Bulyovszky Gyula, Oroszhegyi J?zsa, Ir?nyi D?niel, Vas Gereben , Ludassy M?r, Papp G?bor, Lisznyai K?lm?n, B?rczy K?roly, Tompa Mih?ly, Arany J?nos, Helfy Ign?cz, Ker?nyi Frigyes; utols?nak P?lffy Albert ?s a kiket, b?r korukra n?zve nem, de szellem?kre tekintve a fiatalok sor?ba kell sz?m?tanom, Ny?ry P?l Pestmegye alisp?nja ?s Rottenbiller, Pest v?ros polg?rmestere.
Min? felvonul?sa a szellemeknek! Mintha Csaba vez?r <Add to tbrJar First Page Next Page Prev Page