Read Ebook: Régi és uj világ: Elbeszélések by Ambrus Zolt N

Font size: 10 px 15 px 20 px 25 px 30 px 35 px

Background color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Text color: BlackWhiteGrayLight GrayDark GrayDim Gray

Apply/Save settings

Ebook has 2491 lines and 90434 words, and 50 pages

De Sir Walter hatalmasabb volt, mint k?l?n-k?l?n b?rmelyik ellens?ge. A kir?ly is sok?ig f?lelmetes v?delmez?k?nt ?llott a h?ta m?g?tt. ?s ez a p?rtfog?s nem az egyetlen t?maszt?ka volt. Baj eset?n Sir Walter is tal?lhatott sz?vets?geseket az orsz?g nagyjai k?z?tt.

Az ellens?ges b?r?k teh?t csak magukban moroghattak; ?sszer?ffenni nem mertek ellene.

H?zass?ga azonban sokat v?ltoztatott ezen az ?llapoton. Pedig Marjory kez?vel is nyert egy er?s sz?vets?gest: ap?sa, Sir Bruce, a sk?t fegyveresek eg?sz hadsereg?t adta le?ny?nak hozom?nyul. Csakhogy ezzel a h?zass?ggal Sir Walter elvesz?tette a kir?ly p?rtfog?s?t. R?t Vilmos megkiv?nta, hogy hivei k?z?l azok, akik sz?p n?t vezetnek olt?rhoz, el?sz?r is neki h?zasodjanak meg. ?s Sir Walter tudni se akart err?l. Ahogy megesk?d?tt, b?lcs ?nz?ssel elvitte Marjoryt, a kir?lyt?l j? messzire, fel a hegyek k?z?.

Hanem, ha elj?tszotta a kir?ly kegy?t, nem ezzel vesz?tette a legt?bbet. M?g enn?l is jobban cs?kkentette a hatalm?t az, hogy h?zass?ga felb?sz?tette Percyt, Northumberland gr?fj?t.

A kir?lyon kiv?l senki se volt az orsz?gban, aki annyi l?leknek parancsolt volna, mint Northumberland gr?fja. Egymaga t?bb vit?zzel rendelkezett, mint tizen a b?r?k k?z?l; t?bbel, mint Sir Walter ?s ap?sa.

?s veszedelmesebb ellenf?l tudott lenni, mint a gy?va ?s sz?m?t? kir?ly. R?t Vilmos az er?pr?b?n is mindig a hasznos b?kek?t?st kereste; a gr?ffal azonban nem lehetett m?sk?pp harcolni, csak ?letre hal?lra.

Ha r?birhatj?k Percyt, hogy ?l?re ?lljon az ellens?ges b?r?knak ?s ezek egyes?tett erej?t a mag??val kett?zve megind?tsa a harcot, amelyet eddig a haragosok egyike sem mert elkezdeni: ugy Sir Walternek el kell pusztulnia.

M?r pedig az ?ri?st ?gy lehet vezetni, mint egy gyermeket. Ehhez csak az kell, hogy tudjanak vele b?nni. Meg kell keresni a k?nnyen sebezhet? oldal?t: a b?szkes?g?t ?s enn?l fogva kell megcs?pni, azt?n el nem ereszteni.

?s hogyha v?letlen j?szerencs?b?l vagy ?gyess?ggel siker?l egy kis tapl?t is dugni a f?l?be: akkor m?r bizonyos, hogy a harc hal?los lesz.

Sir Ramornyt, amint elk?pzelte a j?v?t, elhallgathatatlan ?r?m fogta el.

- Dics?rtess?k az ?r szent neve! - foh?szkodott hadnagyai el?tt. - Imm?r el?rem, ami?rt oly r?g?ta im?dkozom: nyak?t fogom szegni Sir Walternek!

Nem is k?slekedett sok?ig, hanem, mihelyt elk?vetkezett a vad?szatok ideje, meghivta Sir Percyt egy kis mulatoz?sra.

Nottingham ur?nak sz?p vadaskertje volt ?s az ?ri?s, aki hetekig gyerekk?nt siratta Marjory elveszt?s?t, m?r belef?radt a mag?nos d?h?ng?sbe. A fejedelmi vad gyan?tlanul s?t?lt bele a kelepc?be.

Az ?rvendetes esem?nyr?l Sir Ramorny azonnal ?rtes?tette a b?r?kat. Azok m?r tudt?k, mit c?loz az ?sszej?vetel, s kev?s id? mult?n nagy fegyveres er?vel ?llitottak be Nottingham v?r?ba.

Sir Percy csak jelent?ktelen kis?retet hozott mag?val. De most, egyel?re, m?g nem is volt sz?ks?g a hadsereg?re, csak ? r?, mag?ra.

Az ?ri?snak nem t?nt f?l, hogy az urak tuls?gosan nagysz?mu leg?nys?ggel jelentek meg a vad?szmulats?gra. Reggelt?l estig az erd?t j?rta s nem t?r?d?tt a t?bbiekkel.

Az urak ezalatt ugyancsak hozz?l?ttak a mulatoz?shoz. S a leg?nyeik szint?n.

Ki tehetett r?la, hogy ittas, gar?zda leg?nyek nem tartj?k tiszteletben a tilost s elkalandoznak j? messzire, a szomsz?dos birtokra, ahol m?r Sir Walter az ur? Ki tehetett r?la, hogy ittas, gar?zda leg?nyek nap-nap ut?n elporty?znak nagy t?vols?gra, az ?rd?ghegyi erd?be s alaposan megd?zsm?lj?k Sir Walter vadaskertj?t?

Sir Walter Westmoreland meg?rtette, hogy ez tulajdonk?ppen: kihiv?s. De nem is hederitett a szemtelenked?sre; len?zte a b?r?kat.

Ugy v?dte a vadj?t, ahogy szokta. ?rei lenyilazt?k a sz?kev?ny vadorz?t; akit elfogtak, azt leszuratta - ?s a mulats?g folyt tov?bb.

Hanem a j?szerencse, ugyl?tszik, kegyeltj?v? fogadta Sir Ramornyt.

Mert ki tehetett r?la, hogy az ittas, gar?zda leg?nyek minduntalan magukkal cs?b?tott?k Sir Percy emberei k?z?l hol az egyiket, hol a m?sikat?

Mikor Westmoreland meghallotta, hogy a vadorz?k k?z?tt, akikt?l nem tudja megtisztitani az erdej?t, ott vannak a Northumberland leg?nyei is: ?sszer?ncolta a szem?ld?k?t.

Vagy ugy? Az m?r m?s! Akkor h?t ez nemcsak verebek szemtelenked?se, amire az ember ugy felel, hogy elhessegeti a tolakod? csiribiri n?ps?get! Ez m?r kihiv?s! Northumberland akar belek?tni?... az a Northumberland, akit?l egy ?letre elv?lasztja a k?lcs?n?s gy?l?let?... Northumberland, aki m?r m?lt? ellenf?l? Akkor h?t v?ge a cs?ndes tr?f?lkoz?snak!... ?s ha eddig az ?rtatlannak v?lt k?teked?sre azt az enyelg?, vid?m v?laszt adta, hogy egyszer?en a m?svil?gra k?ldte a megcsipett vadorz?t, most m?r ill?en kell megfelelni a kihiv?sra!... mert ez m?r kihiv?s!

Kiadta a parancsot, hogy mihelyest az incselked?s megism?tl?dik, a gr?fnak egy ember?t ?lve kell k?zrekeriteni, ker?lj?n a tr?fa ak?rmilyen v?res ?ssze?tk?z?sbe, ak?rh?ny emberhal?lba!

Azon az ?ron, hogy a lesben?ll? ?r?k k?z?l vagy ?tven ott hagyta a fog?t, fogtak is neki n?h?ny eleven vadorz?t.

Sir Walter kiv?lasztotta a tiszta buz?t a konkolyb?l. A konkolyt: Sir Ramorny meg a b?r?k csel?deit felk?ttette. ,,Diszits?tek f?l vel?k f?imat!" - mondta ki a gy?szbesz?d?ket. De az elfogottak k?zt csakugyan ott volt Sir Percynek egy embere is, s ez kiv?teles elb?n?sban r?szes?lt. El?sz?r rogy?sig j?l kellett laknia vadpecseny?vel s azt?n rettenetesen elvert?k. Mikor azt?n m?r nem tudott mozdulni s f?l? volt, hogy a sok bot?t?st?l kiadja a p?r?j?t, Sir Walter elvitette embereivel a nottinghami v?r k?zel?be, de el?bb meghagyta neki:

- Ha majd f?l tudsz t?p?szkodni s elv?nszorogsz uradhoz, mondd meg neki, hogy visszak?ldtelek, mert tudom, hogy sz?ks?ge van minden egyes szolg?j?ra. Isten ments, hogy kisebbitsem test?rei sz?m?t!

Northumberland tajt?kzott, mikor megtudta, hogy pajzs?t milyen sz?gyen ?rte.

- ?gy, Sir Walter?! - tombolt. - Te a csel?deimmel szemben h?sk?d?l?! Gyere, ?llj el? ?s vit?zkedj?l akkor, amikor engem is megtal?lhatsz! F?lted a nyomorult vadjaidat? No h?t, holnap magam megyek vad?szni az ?rd?ghegyre ?s olyan pusztit?st v?gzek ott, hogy eg?sz ?leteden ?t siratni fogod!

- Mindny?jan veled tartunk! - ujjongtak a b?r?k.

- Ha j?tt?k, ti is mulatni fogtok, - felelt Sir Percy. - Ha nem, akkor magam vad?szok ott, k?t vagy h?rom napig!

De a b?r?k is ott akartak lenni, hogy ,,vid?mabb legyen a mulats?g". Most az egyszer nagyobb er?ben vannak Percyn?l s a mai kivonul?sukkal megszerezhetik a gr?f sz?vets?g?t mindenkorra, amig Sir Walter el nem pusztul.

Northumberland nem v?rta meg ?ket. Hanem a b?r?k is talpon voltak m?r, mihelyt sz?rk?lni kezdett.

A s?t?ts?g valami ?lomszin? hom?lyra v?lt, amikor elindultak, kiki a maga n?p?vel. S?r? k?dnek mentek neki ?s nemsok?ra elvesztek egym?s el?l. Sir Montravers, aki r?vid v?gtat?s ut?n h?tran?zett, a nottinghami v?r hely?n csak egy kis felh?-gomolyagot pillantott meg. De a felh?-gomolyagban t?zes pont csillogott. F?klyaf?ny lehetett, hanem Sir Montraversnek ugy tetszett, mintha a Sir Ramorny v?r?s szem?t l?tn?.

Mire kivil?gosodott, valamennyien eljutottak az ?rd?ghegyet k?rnyez? erd?kbe.

Akkorra Sir Percy ?s emberei m?r igen sok szarvast ejtettek el.

A b?r?k is hozz?l?ttak a sz?rakoz?shoz, de nem sok?ig vigadhattak, mert uj t?rsas?g jelent meg a vad?szaton. Sir Walter egyik alvez?re, a sk?tok kapit?nya, ?s maga Sir Walter h?rom oldalr?l ?t?ttek rajta a vadorz?kon.

?s a csata megkezd?d?tt.

A szarvasok ?mulattal n?zhett?k, ami ezut?n k?vetkezett. Mily fordulat Isten kegyelm?b?l! Az emberek egym?st vad?szsz?k!

Akkoriban se volt minduntalan hasonl? m?sz?rl?s.

Az ?rd?ghegy egyik hat?r?n egy megd?h?d?tt lovas sz?guldott, igy orditozva:

- Hol vagy, Northumberland?

S a m?sik oldalon, egy v?rt?l g?z?lg? ?ri?s keresg?lt valakit, a t?dej?nek minden erej?vel harsogva:

- Hol vagy, Westmoreland?

Kora reggelt?l k?s? estig folyt a harc. A vaks?t?tben Sir Walter sereg?nek csak a roncs?val vonult vissza v?r?ba. De a vad?szok k?z?l is csak minden negyedik t?rt haza.

N?gyezer ember maradt az ?rd?ghegyen; ij?szok ?s l?ndzs?sok, normannok ?s angolsz?szok vegyest.

Northumberland megsebes?lve, v?resen ?s s?rosan ker?lt vissza a nottinghami v?rba. Majdnem minden leg?nye ott maradt a f?k k?zt ?s m?gse ?rhette el, hogy ?sszeakadjon a gy?l?lt Sir Walterrel. Az ?rd?ghegy rengeteg?ben nem juthattak egym?s k?zel?be.

Hanem a b?r?k el?rt?k, amit akartak.

Ez ut?n az els?, eredm?nytelen ?sszecsap?s ut?n Sir Percyt m?r nem kellett biztatni. Fegyverbe sz?litotta n?p?t ?s a b?r?k haderej?t a maga sereg?vel kett?zve, meginditotta a h?borut Sir Walter ?s frigyesei ellen.

Mert Sir Walter is keresett ?s tal?lt nem egy sz?vets?gest. A hatalmasabb b?r?k k?z?l Norfolk, Sussex ?s Exeter az ? p?rtj?ra ?llottak; s ezeken kiv?l m?g vagy tiz b?r? volt vele, olyanok, akik r?gi ellens?gei voltak Rothsaynek, Cliffordnak vagy Montraversnek.

Share on: WhatsApp @Hash Facebook Tweet