: Zágoni Mikes Kelemen törökországi levelei (2. kötet) by Mikes Kelemen Toldy Ferenc Editor - Turkey Description and travel Early works to 1800; Mikes Kelemen 1690-1761 Correspondence; Rákóczi Ferenc II Prince of Transylvania 1676-1735; Hungarians Tur

@FreeBooks

Posted in: #FreeBooks #FreeBooksIndia #FreeBooksApp #gg

Vote Up Vote Down   0 Reactions

Login to give Reaction!

Editor: Ferencz Toldy

A SZERZ? SAJ?T K?ZIRAT?B?L

?LETRAJZI ?RTEKEZ?SSEL

K?ZLI

TOLDY FERENCZ.

M?SODIK K?TET.

Pest, 1861. Nyomatott Landerer ?s Heckenastn?l

Azt m?r nem kell csud?lni, ha azt mondom, hogy igen kedvesen vettem a ked level?t; hanem a volna csuda, ha kedvesen nem venn?m. De hogy vagyon a, hogy mi m?g egyszer sem haragudtunk meg egym?sra? Mert azt mondj?k, hogy a bar?ts?gban egy kis veszeked?s olyan j?, mint az ?tekben a bors. Mindazon?ltal ?des n?n?m, hagyjuk el az olyan borsol?st, ?s ?lj?nk egyess?gben; mert ?n a csendes bar?ts?got szeretem. A macsk?hoz illik a morgol?d? bar?ts?g.

Az ?gi jelekb?l nem tud-? ked valamit j?vend?lni? mert hetedik napj?n a holnapnak itt m? d?lut?n egy ?rakor egy csillagot l?ttunk. H?rom ?r?ig j?l l?tt?k. Azt nem mondhatjuk, hogy tal?m a mi csillagunk j?tt m?r fel egyszer; mert a csillagok is elfelejtkeztek m?r mir?llunk. Hogy kednek a kis ujja ne f?jjon, azt igen sz?ks?ges megtudni, hogy az ideval? g?r?g ?rsek nagy pomp?val j?tt az ?rnak l?togat?s?ra n?gy alatta val? p?sp?k?kkel. De ha gyalog j?rnak is, azt ne gondolja ked, hogy a szeg?nys?gt?l vagyon; mert a mi ?rsek?nk kett?t is tarthatna, - a p?sp?k?k is. De a t?r?k birodalma alatt hint?n nem j?rhatnak, s?t m?g ?gy kell magokat viselni, mintha szeg?nyek voln?nak; mivel azon kiv?l is gyakran megvonj?k ?ket mind a t?r?k, mind a g?r?g patriarcha. Mert ez azt t?szi ?rseknek, aki neki legt?bbet fizet, - az ?rsekek pedig olyan p?sp?k?ket v?lasztanak magoknak, akik legt?bbet adnak, - a p?sp?k?k pedig, hogy az ?rseknek megfizethessenek, olyan papokat tesznek a falukban, akik legt?bbet ?g?rnek. ?t?lje el m?r ked, hogy a p?sp?k?k ?s a papok micsoda sokf?le ?ton m?don h?zz?k ki a p?nzt a szeg?ny ember ersz?ny?b?l? Itt a sok innep, a sok b?jt, mind hasznos a pl?b?nusnak. H?t ezenkiv?l esztend? ?ltal a sok haszonhajt? b?vett szok?sok!

Vas?rnap valamely rongyos ?lt?zetben a mis?t elmondja, amint lehet t?lle, de, hogy predik?ljon, azt nem lehet az ? tudatlans?g?t?l k?v?nni. De mib?l tan?lna valamely kis predik?czi?t csin?lni, ?s mikor? Mivel, egyneh?ny pl?b?nusnak voltam h?z?n?l, egy k?nyvet nem l?ttam n?llok; hanem valamely szakadozott misemond? k?nyvet tartanak, ?s abb?l ?ll minden k?nyv?k. De mikor tanulhatna valamit? Mikor eg?sz h?ten mezei munk?t kell neki dolgozni, hogy a pap?di?j?t t?pl?lhassa egyneh?ny gyermekeivel, ?s czifr?n j?rathassa. Egysz?val itt a p?sztorok nem csak ?rzik a juhokat, hanem meg?rend?lj?k ?ket, ?s ha meg nem ny?zz?k is, de j?l megny?rik. Err?l ?ppen egy rendes hist?ri?t olvastam - nevesse meg ked is.

Hol j?rsz ?des n?n?m? M?rt ment?l Paphlag?ni?ba? Olyan nagy dolgok t?rt?nnek Konstancin?polyban, s ked ott nincsen; hogy lehet a? Hogy mert?k letenni a cs?sz?rt, ?s m?st tenni hely?be ked h?re n?lk?l? Ezek pedig mind megt?rt?ntenek. Hihet?, hogy m?sk?ppen lett volna a dolog, ha ked jelen lett volna. A pedig csak r?videden ?gy ment v?gben.

Aztot hallotta ked, hogy m?r egy darab id?t?l fogv?st a vez?r ?ltalsz?llott volt Skutariban t?borban olyan sz?nd?kkal, hogy a perzs?k ellen menjen. A cs?sz?rnak ott sok sz?p m?lat?h?zai l?v?n, gyakran ment maga is ?ltal Skutariban. Aztot tudja ked, hogy a cs?sz?r kast?lya, ?s Skutari k?z?tt a tenger egy j? stucz l?v?snyi sz?less?g?. ?gy t?rt?nik, hogy k?t k?z jancs?r, kik mindenik a haj?kon szolg?ltanak, rebelli?t ind?t?nak. Az egyik?nek a neve Muszli basa; a m?sik?nak P?trona. A cs?sz?r nem l?v?n a kast?ly?ban, se a vez?r a v?rosban 28-dik septembris, ez a k?t jancs?r a t?bb t?rsait ?sszegy?jtv?n egy piaczra, mintegy ?tvenre ha tell?nek. P?trona n?gyfel? osztv?n ezeket, mindenik r?sznek egy z?szl?t ada, ?s mindenik kezd? a v?ros utcz?it j?rni, ?s ki?ltani, hogy aki igaz t?r?k, az ?lljon mell?j?k; mert ?k csak a vez?r let?tel?t k?v?nj?k. A t?ml?cz?ket felnyit?k, a v?rost felj?r?k, a boltokat b?z?rat?k, ?s estig felesen megszaporod?nak. De a csud?latos volt, hogy senki a v?rosban ellenek nem ?lla, holott vagyon legal?bb a v?rosban negyven ezer jancs?r - lovas had is vagyon, de senki a cs?sz?r mellett fel nem kele. 29. ma m?r csaknem az eg?sz jancs?rs?g mell?jek ?lla, ?s annyira elszaporod?nak, hogy lehetetlen lett volna ellenek ?llani, noha m?g tegnap sz?z emberrel el lehetett volna sz?lyeszteni ?ket. Ma ?j jancs?r ag?t is tev?nek, ?s sok f?tisztek ?ll?nak k?zikbe. 30-d. pedig a cs?sz?r a maga kast?ly?ban l?v?n a vez?rrel, a kapit?n pas?val, a vez?r tih?j?val, az ul?m?kkal . Mindezeket mag?hoz hivatv?n k?rdi t?ll?k, hogy mi ok?t gondoln?k ennek a rebelli?nak? Akik is ki egynek, ki m?snak tulajdon?tv?n, h?vat? a cancellariust, ?s k?t szem?lyt is v?lasztv?n a papi rendek k?z?l, k?vets?gbe k?ld? ?ket a rebellisekhez, k?rdeztetv?n t?ll?k sz?nd?kokat. ?k azt felel?k, hogy a cs?sz?rral megel?gesznek; de nem a vez?rrel, tih?j?val ?s muftival; mert ezek a birodalmat h?z?sokkal elrontott?k. ?s noha ?k el?gs?gesek a cs?sz?rral, de ?gy mindazon?ltal, hogy azon h?rom szem?lyt, kezekbe adja elevenen. Mindezeket ?s egyebeket ?r?sban t?v?n, a cs?sz?rnak k?ld?k. A cs?sz?r ?jont?ban k?nszer?tte mindent arra, hogy mondan? meg ok?t a rebelli?nak. Egy ul?ma a vez?rt ?s a tih?j?t ad? ok?l. A vez?r pedig m?r ?szrevette vala veszedelm?t, a tih?j?t ?s a kapit?n pas?t megfogat?, ?s ezt az utols?t meg is fojtat?. A cs?sz?r megl?tv?n a rebellisek ?r?sban tett k?v?ns?gait, igen igyekez?k azon, hogy megszabad?thassa a vez?rt: de nem lehete; mivel, m?r a keny?r ?s a v?z is sz?k volt a kast?ly?ban a rebellisek miatt. Az ul?m?k is k?nszer?teni kezd?k, mondv?n: ha ?letedet szereted, engedj k?v?ns?goknak. ?gy is k?ntelen l?v?n a vez?rt ?s a tih?j?t kezekben adni, de a muftit kezekbe nem adjuk; mert az eg?sz vil?g el?tt gy?l?zatos volna kezekbe adni a f?papi fejdelmet. Ennekel?tte 27 esztend?vel egynek hal?l??rt ma is b?ntet isten benn?nket. Hanem ink?bb k?ldess?k holtig val? exiliumban. V?gtire addig k?nszer?t?k a cs?sz?rt az ul?m?k, ?s a gyermekei, hogy a vez?rt ?s a tih?j?t k?telen?ttet?k megfogatni. Azut?n megizen?k a rebelliseknek, hogy ezek m?r fogs?gban vannak ?s kezekben k?ldik; de a muftit se kezekben nem adj?k, se meg nem ?letik. Ha a kett?vel megel?gszenek, azokat n?kik k?ldik, hogyha pedig meg nem el?gesznek, v?laszszanak magoknak egy gyaur muftit mert ?k kezekben nem adj?k a muftit. Ezzel a rebellisekhez bocs?t?k a k?veteket: de az m?g oda j?rn?nak, az alatt megfojt?k a szeg?ny vez?rt, - az a veszett, undok, fajtalan tih?ja pedig l?tv?n, hogy meg akarj?k fojtani, ijedt?ben megholt. Ezeket meg?l?k az?rt, hogy elevenen ne k?nszer?ttessenek kiadni ?ket. A k?vetek vissz??rkezv?n, a vez?r, kapit?n pasa ?s a tih?ja test?ket egy szek?rre tev?k, ?s a rebelliseknek k?ld?k. A kapit?ny pas?n sz?nakod?nak, ?s a test?t az anyj?nak k?ld?k, hogy temettetn? el, - a tih?ja test?t pedig a kuty?knak vet?k, - a vez?r test?t pedig vissz?k?ld?k oly sz?n alatt, hogy ?k a vez?rt elevenen k?v?nj?k. A n?p mindezeket l?tv?n, eg?szen hozz?jok hajola. A cs?sz?r l?tv?n, hogy a vez?r test?t vissz?k?ld?tt?k volna, mag?ban sz?lla, ?s h?vatv?n az ul?m?kat, mond?: ezen rebellisek engemet is cs?sz?roknak, uroknak ?sm?rni nem akarnak, az?rt azt akarom, hogy senkinek is miattam veszedelme ne l?gyen, magam szabad akaratj?b?l teh?t a b?ty?m fi?nak sult?n Mahmudnak engedem a cs?sz?ri sz?ket. - Hivass?tok ide el?mben, - j? sz?vvel mindny?jatok el?tt magamot ?al?ja vetem, csak hadd sz?nj?k meg ezen rebelli?, ?s ne legyek oka senki veszedelm?nek. Ez megl?v?n, oda viv?k sult?n Mahmudot. Sult?n Achmet sz?kib?l lesz?llv?n, eleibe mene, meg?lel?, ?s maga hely?ben felemelv?n cs?sz?ri sz?kiben ?ltet?, ?s legels?ben is maga megcs?kol? a kez?t az ?j cs?sz?rnak, ?s az ul?m?kkal is megcs?koltat?. Azut?n mond? n?kik: Mind nekem, mind n?ktek uratok ?s cs?sz?rotok ez a szem?ly, - az istenre, ?s a ti lelketek ism?retire b?zom, - legyetek azon, hogy igazs?g ellen semmit ne cselekedj?k, - ha pedig a rossz dologban meg nem intitek, isten el?tt sz?mot adtok az ?t?let napj?n, melyr?l nekem is tartoztok felelni mind ezen, mind a m?s vil?gon. - Azut?n sult?n Mahmudhoz ford?lv?n, sok sz?p tan?csokat ada neki, ?s oly hathat?s besz?dekkel sz?lla hozz?ja, hogy az eg?sz hallgat?k s?r?nak. V?gtire mond?: T?voztasd el, hogy a vez?rid keziben ne engedjed eg?szen szak?llodat. A gyermekeimet istenre ?s re?d b?zom, neveljed, t?pl?ljad mint aty?dfiait, viselv?n gondot re?jok istenesen. El ne felejtkezz?l pedig arr?l, hogy ez az uras?g senkin?l nem ?lland?." Ezek mind ?gy l?v?n, ezen holnapnak m?sodik napj?ra virrad?lag sult?n Mahmud cs?sz?rr? l?n, ?s az Achmet uralkod?sa megsz?n?k. Mely nagy v?ltoz?s!

Free books android app tbrJar TBR JAR Read Free books online gutenberg

(0)

Login to post a comment!